Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)
II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források
1524. augusztus 17. - II. Lajos oklevélben biztosítja többek között az alsó-magyarországi bányavárosok és bányászok vámszabadságát. Az oklevél újraszabályozza a kamarai próbavétel eljárását az arany- és ezüstválasztók, illetve a bányaművelők között támadt ellentétek elsimítása érdekében. Wenzel 1876. 87., Paulinyi 1936. 67., Szitnyai 1884. 22-29. 1525. június 8. - Mária királynő meghagyja Selmecbánya városának, hogy a bányavárosokban kitört zendüléseket 38 nyomják el, amiben a lehetőség szerint a segítségükre lesz. 1526. augusztus 6.-án Körmöcbánya város tanácsa beszámol Mária királynénak, hogy „az elmúlt pénteken (augusztus 3-án) a besztercebányai vájárok (Newsoll Hewer) felégették Besztercebánya városát. A városi elöljáróság a templomba menekült, s most is ott tartózkodik. A vájárok a hegyről a vizet rá akarják ereszteni a bányákra, és őket is folyton fenyegetik. A körmöczbányai vájárok ugyanakkor kitartanak mellettük". MOL 2001. DL 47612. és DL 24320., Wenzel 1880. 169-170. 1526. április. - II. Lajos szerződést köt a Fuggerekkel, mely szerint a rézbányák művelését, a hozzájuk tartozó erdőkkel együtt 15 évre bérbeadja nekik. MEOI. kötet 34., ABT I. kötet 118. 2. A hét alsó-magyarországi bányavárosra vonatkozó dokumentumok 2.1. Bakabánya (Pukkant/ - Hont vármegye) 1075. - I. Géza király a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében név szerint említi „villám nomine Baka"-t 39 , továbbá rendelkezik a Tordai sójövédelemről és az Aranyas (Aureus) nevű A lázadás központja Besztercebánya volt, ezért - e kivételével - a vonatkozó dokumentumokat ott szerepeltetem. A későbbi Bakabánya.
