Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

II. Az alsó-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

tételek között történt, még pedig hogy... koronázása előtt házasságra lép Erzsébettel, Magyarország királynőjével... és megerősíti Albert királynak összes rendelkezéseit, melyeket feleségének a javára tett, így Körmöcbánya és a benne lévő bánya- és pénzverő kamarák jövedelmeinek az átírását is". ABT I. kötet 37-38., Wenzel 1863. 274-285., MOL 2001. DL 39286., DL 39291. 1426. - Zsigmond király rendeletben utasítja Ilsvai György zólyomi főispánt az újonnan nyitott ólombányák faigényének biztosítására. MEO I. kötet 25. 1435. - Selmecbánya város Levéltárában fennmaradt a körmöc-, selmec- és besztercebányai alkamarák

37 elszámolása az 1434. július 20-tól 1435. július 20-ig terjedő időszakról. A kimutatás szerint a selmeci kamarához tartozott Hodrusbánya, Bélabánya, Újbánya és Bakabánya is; a besztercebányai kamara fennhatósága kiterjedt az ortuti higanybányára is, a körmöci kamarának pedig Libetbánya volt alárendelve. Paulinyi 1973. 172. 1449. december 5. - A Körmöcbánya városát és a többi bányavárost hatalmában tartó Giskra János fegyverszünetet köt Hunyadi János kormányzóval. Az egyezség szerint Giskra addig tarthatja meg a bányavárosokat, amíg a kiskorú V. László nem veszi kezébe az ország irányítását. Benda I. kötet 267-268. 1453. - V. László király rendeletben tiltja meg, hogy a körmöci főkamaragróf tudomása és engedélye nélkül ólmot vásároljanak vagy értékesítsenek a bányavárosok területén, továbbá szabályozza az új ezüst- és aranypénzek verését és a kamara, valamint Körmöcbánya város Tanácsának ezzel kapcsolatos feladatait. Krizskó 30-33. és 35-36. Mindhárom alkamara a körmöcbányai bánya- és pénzverő-kamara helyi szerve volt.