Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)
I. A montanisztika magyarországi történetének általános forrásai
A XXXII. törvénycikk emellett megtiltja a pénzzé nem vert aranynak és ezüstnek a kivitelét az országból, és elrendeli, hogy akik ezt a rendelkezést megszegik, azoktól a nemesfém elkobzandó. Az 1492. évi szlavón HL törvénycikk úgy rendelkezik Szlavónia sókamaráiról, hogy azok ugyanúgy legyenek, mint Zsigmond király idejében, de azon rendelkezéseknek megfelelően működjenek, melyek időközben a magyarországi kamarákra nézve történtek. A IV. törvénycikk megtiltja, hogy a királyi sókamara tisztjei a szabad lakosok házaiban só után kutassanak. CJH. 1498. - II. Ulászló a XXXVII. törvénycikkben elrendeli, hogy a „ királyi sókat a régi kamarákban, ne pedig újonnan felállított helyeken rakják le". CJH. 1514. - II. Ulászló a Hl. törvénycikkben rendelkezik arról, hogy a korábban elzálogosított, de a királyi koronához tartozó fekvő jószágokat, bányákat és jövedelmeket vissza kell szolgáltatni a kincstárnak. A törvénycikk 5. §-a ezek között felsorolja Körmöcbánya, Besztercebánya városát és a többi bányavárost, a 6. §. Nagybánya városát, Huszt várát az öt várossal és a sóbányákkal, a 7. §. Magyar- és Szlavonország minden sókamaráját, a 9. §. pedig Erdély minden bánya- és sókamaráját, valamint a hozzájuk tartozó bányahelyeket. CJH, ABT I. kötet 94. 1514. - Lázár deák - Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára - és Jakob Ziegler (Landavus) bajor geográfus elkészíti Magyarország első részletes térképét 21 . A térkép több száz települést, közöttük a bányavárosokat is ábrázolja. Benda I. kötet 335. 21 Lázár deák térképét halála után, 1528-ban I. Ferdinánd támogatásával nyomtatták ki a bajorországi Ingolstadtban.