Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)
I. A montanisztika magyarországi történetének általános forrásai
rendelkezik, hogy „bárkiknek, akár a szerzetes és világi egyházak főpapjainak, akár a nemeseknek a földjein és pusztáin találtak is arany- és ezüstbányákat, amíg a tulajdonosok nem tagadják el azok létezését és megnyitását, földjeiknek, amelyekben az arany- és ezüstbányák vannak, háborítatlan és örökös birtokában maradjanak, és azokkal éljenek, sőt még a földjeikben talált arany- és ezüstbányákból a bányászok régi szokása szerint befolyó királyi jövedelmeknek a harmadrészét is kapják meg teljességgel, úgy, hogy örökké rendelkezni fognak afölött. " 1 FCD VIE. kötet, 3. rész 198-199., Hóman 152-153., MBÉT I. kötet 69-70., KBM. 1329. április 1. - I. Károly úgy rendelkezik, hogy az aranyforint mellett - cseh mintára - új, nehéz súlyú ezüstpénzt kell verni. 1338. - A király elrendeli, hogy - az általa korábban bevezetett kettős valutarendszerrel szakítva - az országban aranyvalutát kell bevezetni fizetőeszközként. A rendelkezésre a körmöci és szomolnoki kamara bérbeadásáról szóló szerződés soraiban is utal, amikor a garasverés megszüntetésével az új, állandó érvényű aprópénz kibocsátásával kapcsolatos intézkedéseket tesz. Hóman 102. és 260., Szekfü 16-23. Benda I. kötet 202. 1335. november 1. - A visegrádi királytalálkozón I. Károly magyar, III. Kázmér lengyel és János cseh király szabályozzák az északra vezető kereskedelmi utak forgalmát az árúmegállító joggal rendelkező Bécs elkerülése érdekében. Az egyezmény eredményeképpen kapcsolódik be a nemzetközi kereskedelmi forgalomba a Kassa - Lőcse - Krakkó és a Kassáról a bányavidéken át Brünnbe vezető út. Benda I. kötet 204. 1337. - Az év folyamán az arany ára egész Európában felszökik, melynek kiváltó oka az Afrikával folytatott aranykereskedelem átmeneti megszűnése. Az európai aranykrízis csak 1344-ben szűnik meg, amikor egyrészt helyreállnak az afrikai kereskedelmi útvonalak, másrészt a magyar királyi kincstár Itáliában piacra dobja 11 Tóth Péter fordítása.