Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

VI. Magyarország és az ún. társországok egyéb vidékeire vonatkozó források

1342. február 2. - I. Károly bérbeadja a sirmiumi kamarát Chempelényi Endre mesternek. Az elkülönülten működő szlavóniai báni kamarát I. Lajos szünteti meg 1351 decemberében. Hóman 261., Szekfü 24-35., FCD VIII. kötet, 4. rész, 559-560., Benda I. kötet 212-213. 1391. - Zsigmond király Frangepán János szlavóniai és dalmáthorvát bánnak, valamint örököseinek valamennyi birtokára kiterjedően általános bányászati jogosítványt, „mineras auri, argenti, cupri, plumbi, ferri et aliorum metallorum " adományoz. FCD X. kötet, 1. rész 676-678., Wenzel 1880. 137. 1512. március 29. - II. Ulászló király Brandenburgi Györgynek érdemeire való tekintettel megengedi, hogy bárhol talál szlavóniai birtokain aranyat, ezüstöt, rezet, ónt, vasat és ólmot, vagy bármilyen más ércet tartalmazó helyet, ott azonnal bányát nyithat, és azok jövedelmeit a maga számára tarthatja meg, a királyt illető úrbura kivételével. MOL 200

LDL 37895. 1525. - H. Lajos a Gersei Petheő család részére arany, ezüst, réz, vas, ólom, ón és más ércek termelésére bányászati jogosítványt ad a család szlavóniai birtokainak területére. Wenzel 1880. 439. 3. Szerbia, Bosznia 1339. - István herceg, bosnyák bán arany, ezüst, réz és más ércek bányászatára jogosító adománylevelet ad ki. FCD Vm. kötet, 6. rész 170-171. 1442. szeptember 7. - A budai káptalan bizonyítja, hogy az eléje járult Brankovics György rác despota Verona-i Birini Pálnak adományozta többek között a boszniai Charancha várbirtokot a benne levő arany- és ezüstbányájával, valamint Bohorin várbirtokot, szintén a benne lévő arany- és ezüstbányájával. MOL 2001. DL 13686. Ma: Mitrovica. 148