Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

V. Az erdélyi bányavidékekre vonatkozó források

midőn saját fenntartásuk végett az országban ide-oda járnak, ne merjenek javaik után vámot szedni, mert erre nézve nekik a magyar királyoktól mentességük van". MOL 200

LDL 15060. 2.13. Zalatna (Alsó-Fehér vármegye) 1347. május 19. - I. Lajos megparancsolja a váradi káptalannak, hogy „ Carko és Igen határát, s a határaik közt elterülő Zalathna és Chernech bányatelepeket járja be". MOL 2001. DL 73631. 1357. november 28. - I. Lajos király bizonyítja, hogy „ad humilem supplicationem Conradi plebani et Nicolai Veyner dicti, civis de Zalathna", a saját és összes polgártársaik meg bányászaik nevében előterjesztett kérelmére, „a város előhaladását tartva szem előtt, hogy polgárai békés nyugalomban élhessenek, királyi kegyből azt a kedvezményt adja nekik, hogy ők és utódaik ugyanazt a szabadságot élvezzék, amit a többi bányaváros lakói élveznek Magyarországon. Azért meghagyja összes bányatisztjeinek, hogy Zalathna bányászait engedjék élni a most nekik adott szabadsággal, és e tekintetben semmiben se merjék őket zaklatni. " I. Lajos király 1365. június 27-én, majd Zsigmond 1395-ben az oklevelet átírja és megerősíti. MOL 2001. DL 36543., Benda I. kötet 215., Wenzel 1880. 129. 1425. - Az erdélyi káptalan oklevele Zalatna és Abrudbánya hospeseiről tesz említést. FCD X. kötet, 6. rész 742-743. 1428. július 3. - Zsigmond király meghagyja, hogy „Zlathnyabania-t az általa oda kinevezett bánya-comesek tartsák meg régi szabadságaiban és kiváltságaiban, és a jövőben tartózkodjanak mindenféle újítástól és visszaéléstől, amelyek amazok kiváltságaival ellenkeznek, hanem mindenben őrizzék meg őket kiváltságaikban, és járandóságaikat adják meg nekik, amint ez. szokás más bányavárosoknál, különösen Körmöcbányánál és Selmecbányánál". Átírja a gyulafehérvári káptalan 1714. május 16-án. MOL 2001. DL 30786. és DL 36543., Wenzel 1880. 129.