Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

V. Az erdélyi bányavidékekre vonatkozó források

praelibatos Wolffgangum Farkas et dominam Barbarám" besztercei polgárokra és ezek örököseire. MOL 2001. DL 255264., DL 27407., DL 36405. és DL 36406. 2.10. Torda (Torda-Aranyos vármegye) 1075. - I. Géza király a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében rendelkezik a tordai sójövedelemről:

93 „az erdőn túl, azon vár mellett, amelyet Tordának neveznek, adományoztam a só után való vám jövedelmét...".

94 FCD I. kötet, 428-439., Knauz I. kötet 55., Paulinyi 1923. 15. és 1966. 170., MBÉT I. kötet 51. 1275. - rV. László oklevele megemlíti a tordai sókamarát (Camera nostra salis de Thurda). A sókamara ekkor még a sóbánya igazgatási-szervezési egysége volt. FCD VII. kötet, 4. rész 161-162., Paulinyi 1923. 17. 1269. - István ifjabb király az erdélyi káptalannak adományoz egy tordai sóaknát. 1271-ben V. István már uralkodóként az adománylevelet megújítja, majd az oklevelet 1276-ban IV. László is átírja. Szentpétery II. kötet 1. füzet 44. és 105., ÁUO III. kötet 201., FCD VB. kötet, 4. rész 135-136., MBÉT I. kötet 50. 1276. - Mátyás erdélyi vajda az erdélyi káptalan részére adott adománylevelében ÍV. László oklevelére hivatkozva megnevezi a tordai sóbányát (salis fodina sua de Thorda) is. FCD VII. kötet, 4. rész 167-169. 1278. - Pál bán végrendeletében az V. István által neki adományozott tordai sóbányát az ottani polgárok közösségére hagyja azzal, hogy a jövedelem tizede a sólymosi egyházé legyen. Wenzel 1880. 148. Tordán már a XI. században is királyi vár állt, és a sóelőfordulás területén már Szent István uralkodásának idején is működött egy királyi sótermelö üzem. Fordította Tóth Péter.