Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

V. Az erdélyi bányavidékekre vonatkozó források

nyóztunk nekik örökre szólóan, akárhol is akarják (ezeket)..." , és őket, illetve embereiket a székelyek és az oláhok földjén jártukban minden vámfizetés alól mentesíti. MBÉT I. kötet 48. 1223. - Hl. Honorius pápa oklevélben erősíti meg a Német Lovagrend kiváltságait. 1225. - TJ. András kiűzi a Német Lovagrendet a Barnaságból, mert birtokaikat felajánlották a Szentszéknek. Szentpétery I. kötet 84. és 126., FCD IJJ. kötet, 1. rész, 106-108., III. kötet, 1. rész 370-374. és III. kötet, 1. rész 423-425., SZO I. kötet 4-5., Benda I. kötet 138. 1239. - A pécsi püspök által kiállított oklevél arany- és ezüstbányáról rendelkezik: „ si autem in supradictis terris de Licenissa et de Nessicha auri vei argenti fodina reperta fuerit; decimae prouentuum auri vei argenti de parte saepe dictae domus templi". FCD IV. kötet, 1. rész, 172-173. 1277. - IV. László király Endre fia mátyás részére „Chermele" birtokért cserébe - ahol aranybányát nyitottak - „Nousyr" birtokot adományozza. Az oklevél a csereingatlan ellenében történő királyi kisajátításra szolgáltat példát. ÁUO XII. kötet 199-201., Wenzel 1880. 24. 2.4. Dés, Désvár (Szolnok-Doboka vármegye) 1236. - ÍV. Béla király a désvári vendégek (hospites nostri de Deeswar) részére a II. András által adott kiváltságokat (bíráskodási és sószállítási jog, vámmentesség stb.) megerősítve újra kiadja. Szentpétery I. kötet 189., ÁUO XI. kötet 285-286. 1261. - István ifjabb király két oklevélben is megerősiti a deesi (Dés, Désvár) polgárok Ákos nembeli Emye erdélyi bántól, majd TV. Bélától kapott városi kiváltságait. A kiváltságok között a sószállítás is szerepel: 8V Fordította Tóth Péter. 134