Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

V. Az erdélyi bányavidékekre vonatkozó források

bányászai javára szólóan, a lupsai nemesek ellenében, és annak megfelelően „másfél rasta-nyi" területet határoltak el a város részére. MOL 2001. DL 32505. 1487. november 24. - Mátyás király ítélkezik Offenbánya város és a lupsai kenézség közötti peres ügyben, és a város polgárai, bányászai részére privilegiális oklevelet állít ki, melyben átírja Offenbánya régi kiváltságlevelét. Wenzel 1880. 130-131., Bánya 96. 1518. február 24. - II. Lajos király átírja és megerősíti II. Ulászló Offenbánya város polgárai részére adott kiváltságlevelét. Az oklevelet I. János 1531. március 23-án átírja. MOL 2001. DL 36587. 2.3. Barcaság

88 1211. - II. András a Német Lovagrendnek adományozza az erdőkön túl, a kunok felé fekvő Borza földet (a Barnaságot), és feljogosítja arany- és ezüstbányák nyitására: „.. .engedélyezzük a számukra, hogy ha ott, az előbb mondott Borza földön aranyat vagy ezüstöt találnának, akkor abból egy rész a királyi kincstárat fogja megilletni, a többi pedig reájuk száll majd...". Ez az első ismert oklevél, amely rendelkezik az urbura (bányavám) adásának kötelezettségéről. 1213-ban a lovagok kiváltságait külön oklevélben is rögzíti a Szentszék és a király. KBM. 1222-ben II. András új adománylevelet ad a lovagrend számára, melyben megengedi, hogy „az Olt folyón hat, a Maros folyón másik hat szabad hajót birtokoljanak, amelyek a mi egész országunkban sót szállítanak lefelé haladtukban, valamint más dolgokat szállítanak vissza, felfelé haladtukban; továbbá ama 12 hajóhoz elegendő sóbányákat - amelyeket akaná-nak neveznek - adomáErdély délkeleti része, Brassó vidéke.