Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)
V. Az erdélyi bányavidékekre vonatkozó források
gyei zálogos birtokokra történő egyezsége említést tesz Sófalváról (Udvarhely vármegye), illetve „ Bani Akana "-ról. HOK 373-375. 1424. június 8. - Garai Miklós nádor bizonyítja, hogy előtte Jakab erdélyi vajda és János mester javaikra nézve oly megállapodást kötöttek, hogy az esetben, ha Jakab vajda és fiai kihalnak, akkor azoknak Erdélyben levő javai, köztük a bányajövedelmek, nevezett Jánosra és utódaira szállnak. Ha pedig János és a felsoroltak halnának el utódok nélkül, birtokaik és egyéb javaik a vámokkal és malmokkal, bányajövedelmekkel és bányákkal a nevezett Jakab vajdára szállnak. MOL 2001. DL 11517. 1438. augusztus 10. - Albert király tájékoztatja „Losoncz-i Desew" erdélyi vajdát, hogy Erdély összes bányáit különös pártfogása és oltalma alá vette és a vajda védelme alá helyezte, ezért szigorúan meghagyja neki, hogy „signanter vero montanistas in montanis nostris Offenbania, Altenberck (Kőrösbánya), Slatenaw et Kewrysfew vocatis constitutos" összes régi jogaikban és szabadságaikban mindenkivel szemben védelmezze meg. MOL 2001. DL 30799., Wenzel 1880. 126-127., Erdélyi 86. 1453. február 2. - V. László király a széki és dési sókamarák ispánjait utasítja, hogy Segesvár város és szék lakosait a régi királyoktól nyert szabadságukban - mely szerint a székelyföldi sóval élhettek, és azt területükön szabadon árulhatják - háborgatni ne merjék. SZO IH. kötet 63-65. 1471. március 19. - Mátyás engedélyezi az erdélyi szász városoknak, hogy Erdélyben bárhol moshatnak aranyat. Benda I. kötet 292. 1471. május 12. - Mátyás király Beszterce (Bistricz - BeszterceNaszód vármegye) királyi város ci vi sei és hospesei kérésére megengedi, hogy régi jogaik értelmében a város területén lévő sós vizeket és kutaikat, amelyektől eltiltották őket, szabadon használhassák. MOL 2001. DL 17217.