Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

III. A felső-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

előtt Telukbánya bányánknak egyszer és mindenkorra kitűzzék és felállítsák határköveit. "

80 1341. július 31-én a szepesi káptalan jelentést tesz az utasítás végrehajtásáról. A király augusztus 27-én oklevélben rendelkezik arról, hogy „...azokat a határokat, amelyeket a határvizsgálatra kirendelt emberek, a káptalantól kiküldött tanúbizonyság jelentésében az említett oklevél előírása szerint és a fönt nevezett embereink hűséges vallomása szerint a bányavárosnak megadtak és kijelöltek, elfogadjuk, jóváhagyjuk és jelen nyílt levelünk örök oltalma alatt örök érvényűleg megerősítjük. " Wenzel 1880. 90-93. és 346-351., Benke 24-25. 1344. - I. Lajos - I. Károly 1340-es adomány]eveiét átíró - oklevele önálló bányavárosként említi Telkibányát (Civitatis nostre Teluky). „Mi tehát Marinus mesternek a hűséges teluky-i polgárok nevében benyújtott kérelmet meghallgatva, az említett atyai levelet elfogadjuk, és jelen levelünkben szórói-szóra bevesszük, és amenynyiben szabályosan és törvényesen van kiadva, és ha úgy találjuk, hogy Teluky város határainak megállapítása és határköveinek felállítása törvényesen történt, akkor jelen levelünk oltalma alatt örök érvénnyel megerősítjük". Az oklevelet a szepesi káptalan 1346-ban átírja. Wenzel 1880. 90-93. és 346-351., Benke 28-29. 1390. - Zsigmond király részben Telkibánya város határából kihasítva birtokot adományoz Péter erdélyi püspöknek. FCD X. kötet, 1. rész 597-599. 1447. - Hunyadi János kormányzó Telkibánya bányavárost a Rozgonyi családnak adományozza. 1470-ben I. Mátyás a Rozgonyi család részére adott birtokadományt kiegészíti a királyi jog adományozásával. Wenzel 1880. 350-351. Fordította: Sivák István.