Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

III. A felső-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

Ittasáról, azzal a feltétellel, hogy a jövedelem 1/7 részét urburaként meg kell fizetni. A szabályzatot 1432-ben Hans Piesk főbányamester azzal egészíti ki, hogy az elöntött bányákból a vizet szabadon le lehet engedni, és a víztelenített bányákat a főbányamester engedélyével másoknak birtokba lehet adni. Hajnóczi 75. 1428. - Zsigmond király megerősíti Szomolnok bányaváros privilégiumait. A kiváltságlevelet 1437-ben átírja. Wenzel 1880. 83-84. és 333-336. 1437. július 30. - Zsigmond király vizsgálatot rendel el „Pelssewcz"-i Péter és Miklós, valamint a jászói prépost ellen, akik „ háborgatják Schmylnych bányászait munkájuk végzésében, javaikat hatalmaskodva elviszik és egyéb jogtalanságokat követnek el velük szemben, a nevezett Péter és Miklós a városhoz tartozó erdőben, Ohor terra-ban jogtalanul telepet szervezett, és a jászói prépost pedig a bányászoktól jogtalan adókat igyekszik kicsikarni". MOL 200 LDL 24901. 1439. július 2. - Albert király „ Thornai Saffar dictus Istvánt és két fiát" utasítja, hogy Szomolnok bányaváros polgárainak a jászói konvent emberének jelenlétében nyújtsanak az igazolt károkért és veszteségekért teljes elégtételt, és amíg a közöttük lévő ellentéteket hivatalosan meg nem vizsgálják, tartózkodjanak minden erőszakos cselekedettől, és a város bányászatát ne háborgassák. MOL 2001. DL 13417. 1442. május 21. - Erzsébet királynő megparancsolja „Pelssewcz-i Miklósnak, hogy a Szepes megyei Schmylnycz város népességét kiváltságaiban és munkájában háborgatni, vagy őket megkárosítani ne merészelje", meghagyja egyben Kassa és Lőcse városok kapitányainak, hogy a polgárokat jogaikban védjék meg. MOL 2001. DL 24901. 1456. április 14. - V. László király a Szepes megyei Szomolnokbánya város bemutatásában és részére átírja és megerősíti Nagy