Dr. Izsó István: Szemelvények a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (Rudabánya, 2006)

III. A felső-magyarországi bányavidékre vonatkozó források

1323. - I. Károly megerősíti III. András 129l-es adománylevelét. FCD VIII. kötet, 2. rész 451-453., Wenzel 1880. 93-94. 1382. - Demeter esztergomi érsek Rozsnyó bányaváros részére kiváltságlevelet ad, majd 1418-ban a kiváltságlevelet Kanisai János érsek is megújítja és bővíti. Wenzel 1880. 94. 1414. - Az esztergomi érsekség kormányzója Csúcsom és Nadabula községeket Rozsnyó városához csatolja, és meghagyja, hogy lakosai kötelesek a város terheihez a harmadik dénárral hozzájárulni, továbbá az általuk termelt ércet a rozsnyói bányamestemek kötelesek beszolgáltatni. Ez a rendelet képezte az alapját Rozsnyó város bányarendtartásának. Wenzel 1880. 351-352., Eisele 461. 1417. - Zsigmond adományi évéiben deklarálja Rozsnyó város jobbágyainak és hospeseinek országos vámszabadságát. FCD X. kötet, 5. rész 765-767. 1418. - Zsigmond királyi pátenssel megerősíti Rozsnyó város régi szabadságait és jogait. Wenzel 1880. 352. 1496. - II. Ulászló védlevelet ad ki Rozsnyó bányaváros törvénykezési szabadságának biztosítása érdekében. Wenzel 1880. 95-96. és 354-357. 1498. - Rozsnyó bányaváros bányajogát alkalmazó ítéletek. Wenzel 1880. 354-357. 1521-25. - Néhány bejegyzés Rozsnyó bányaváros jogkönyvéből arról tanúskodik, hogy - bár az esztergomi érsek már korábban is bányamestert nevezett ki a város területén a bányákkal kapcsolatos ügyek intézésére -, az adománykérők kérelmükkel nem a bányamesterhez, hanem a város tanácsához fordultak, és a tanács határozott az ügyeikben. Wenzel 1880. 96., Eisele 463-464.