Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

I. A bányászat és a kohászat múltjából - Az országos bányajog és bányaigazgatás fejlődési iránya Magyarországon a honfoglalástól az I. világháború végéig

kat és a bányamívelést ahhoz értő tisztviselők kezelhessék, akár külföldiek legyenek is azok. 1.§. Mindazonáltal az erőszakoskodásokra és a bárkinek okozott kártételekre nézve ezek is... az ország rendes bírái bíráskodásának alárendelve legyenek és... vegyék el büntetésüket." (1552. 31. tc). Később már nemcsak a tisztviselők jogi felelősségre vonása, hanem a bányavárosok szabadsága, a bányavárosok fölötti joghatóság a kérdés: „A szabad bányavárosokat rendes bírájuk joghatósága alól az ország törvényei ellenére el ne vonják és az országon kívül való törvényt állásra és felélésre ne kényszerítsék." (1618.17. tc). Továbbá: „És minthogy az érintett bányavárosok lakosait ezen törvénycikkely tartalma és ereje ellenére még most is az idegen kamara eleibe hurcolják; ennek okáért megállapítják, hogy azok a perek, melyek másutt, s nem az illetékes bíróságok előtt indítottak... az azokkal hozandó határozatokkal együtt semmisek és erő nélkül valók. - És ezen felül azt a peres felet, aki bármelyik idegen kamarához fordulna, vagy fellebezne, annak a helynek a bírája útján ... patvarkodás bűnében marasztalják el" (1622. 25. tc). Ezektől függetlenül a helyzet nem sokat javulhatott. (Az országgyűléseken sorozatosan szerepel a kérdés, 1741-ben utoljára: 40. tc). A kamarai hivatalok széles hatáskörben tevékenykedtek: a gazdálkodás körén jóval túl, igazgatási, igazságszolgáltatási, népjóléti (orvos, kórház), tanulmányi stb. ügyekben is intézkedtek. Az alsó-magyarországi bányaigazgatás vázlata: UDVARI KAMARA alkamaragróf bányahivatal Körmöcbánya (a 15, sz. elejétől) ércbeváltó bányaüzem pénzverő bányabíróság Alsó-ausztriai kamara (1635-ben végleg megszűnt) főkamaragróf (főbányagróf, főkam. ispán) Körmöcbánya alkamaragróf bányahivatal Selmecbánya (1548. előtt) (Selmecbánya, Bakabánya, Bélabánya, Újbánya) bányaüzemek kohóüzemek bányabíróság igazgató (intéző) rézvállalat Besztercebánya (1546) (Úrvölgy, Ó-hegy) bányaüzem kohóüzem kereskedelmi váll. Felső-Magyarország Ezen a területen a 16. század végéig egyáltalán nem, s a 17. század végéig is csak jelentéktelen kincstári bányászat volt. Közvetlen kincstári kamarai igazgatás így nem alakulhatott ki. A bányászati ügyekkel a szepesi kamara néven szereplő magyar királyi kincstári intézmény foglalkozott. (Az ún. szepesi kamara - eperjesi, majd kassai székhellyel - 1539/67 között megszervezett, a Pozsonyban működő magyar kamarát helyettesítő, annak mintegy fiókintézménye-