Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)
II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A Selmeci Műemlékkönyvtárról
főiskolai átszervezéskor nem került sor, később a háborús években pedig már nem kerülhetett sor arra, a professzorok által többször is kifejezett jogos kívánság kielégítésére, hogy a könyvtár élére csak azzal foglalkozó diplomás vezető szakember kerüljön. Az 1902-ben újra kummulált állomány új alapleltárainak felvétele után minden esztendőben gyarapodási jegyzéket fektettek fel, amelyekből ma is pontosan meg tudjuk állapítani nemcsak a gyarapodási értékeket és az újonnan beszerzett művek-kötetek számát, hanem azonosítani tudjuk magukat a beszerzett müveket-köteteket is. A folyamatos leltári számozással vezetett leltárkönyvben ugyanis az újonnan beszerzett művet-kötetet, ha az, vagy annak előzménye már megvolt a könyvtár állományában, akkor a korábbi leltári számon vették fel, s oda jegyezték be (s a raktárban is ezen a számon helyezték el). Ezt annyira következetesen végrehajtották, hogy pl. egy 1860 és 1900 között tíz-tizenkét kiadást megért - sokszor több kötetes kézikönyvet, enciklopédiát, szótárt, műszaki táblázatot stb. az állomány elején szereplő első kiadáshoz leltározták. Ugyanígy jártak el a sorozatok, gyűjtemények és - a könyvállományból ki nem emelt - periodikus kiadványok esetében is. Ezzel nemcsak a saját dolgukat nehezítették meg (raktározás, pénzügyi elszámolás stb.), hanem az állományt kutató utódok tájékozódását is szinte lehetetlenné tették. Nincs tudomásunk arról, hogy Pauer halála után a katalógusokat továbbfejlesztve, modern katalógusok készültek volna. Érdemes idézni a Magyar Minerva 1912/13-as évre kiadott 5. kötetét a selmeci főiskola könyvtári tevékenységéről: ,,a) Tanári könyvtár. Állománya 13.162 mű, 34.474 kötettel, az előszobában, a tanári olvasóban és még négy külön szobában elhelyezve. A helyiségek mérete együttvéve 170 m 2 . Használók számára naponként reggel 8 órától 12-ig, délután 2-től 8 óráig van nyitva. Kölcsön vehetnek könyveket főiskolai tanárok, előadók, adjunktusok, tanársegédek, továbbá az ösztöndíjas hallgatók elismervény mellett, a nem ösztöndíjas hallgatók készpénzbiztosíték avagy leckekönyv ellenében. Más címekre is küldhet a könyvtár használatra könyveket előlegesen beküldött biztosíték mellett. - 1912-ben a tanszemélyzet, valamint az ösztöndíjas hallgatók (összesen 112nek) részére 9.437 kötet Ion kikölcsönözve. - Fenntartója a m.kir. pénzügyminisztérium. - A könyvtár gyarapítására és jó karbantartására fordított 18.000 K. évi összeg fedezetét az állami költségvetés „Rendes kiadások" XVII. fej. 10.cím 3.rovata 1.alrovatán engedélyezett hitelben találja. b) Ifjúsági könyvtár. - 1905-ben a tanári könyvtár mellett közvetlenül egy, a hallgatóság használatára 6.000 K értékű 1.048 kötettel berendezett külön ifjúsági könyvtár létesíttetett. Gyarapítására évi 1.500 K van engedélyezve. - Az olvasóterem 40 egyénnek nyújt helyet és minden kellő eszközzel van ellátva. Területe 63,6 m 2 , a könyvtári szobáé 29 m 2 és a ruhatáré 21 m 2 . Látogatók számára naponként délután 4 órától 8-ig nyitva áll. A látogatók és az azok által használt könyvek számáról napló vezettetik. Ennek adatai szerint az 1912-ben 740 hallgató 964 művet használt. - Könyvtáros: Podhorszky József, főiskolai tanár; könyvtárintéző: Vető János." (23) A könyvtár állománya A könyvtári egységek száma 1904. és 1918. között 27 ezerről 40 ezerre emelkedett. Az évenkénti gyarapodás 700 és 1300 között ingadozott. A művek száma mintegy 16 ezer volt. Az állományra fordított összeg 13-18 ezer korona/év között mozgott. Az 1904-ben 982 kötettel alapított ifjúsági könyvtár állománya 1918-ra mintegy másfélezerre emelkedett, évi gyarapodása azonban nem volt kiegyensúlyozott; költségvetése évi másfélezer koronát tett ki. Az állomány fejlesztésében - mint már említettük - a matematikai, fizikai, kémiai, ásványfeldtani stb. - alapképzés felerősödése hozott számottevő változást, valamint az újabb szakterü-