Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A Selmeci Műemlékkönyvtárról

Ásványtan-bányászat-kohászat Matematika Fizika Kémia Bányajog Pénzügytan, éremtan Közgazdaság 9% 7% 6% 1 % 3% 3% 2% A könyvtár gyűjtőkörébe tartozó 31 % Jogtudomány Történelem, földrajz Filozófia Orvostudomány Teológia 31 % 23% 7% 6% 2% A gyűjtőkörbe nem tartozó 69% Szembetűnő Peithner érdeklődési köre: a jog (a bányajoggal) és a történelem az állomány felét meghaladja (57 %). Peithner egész életútja és életműve is aláhúzza ezt az állomány-arányt. 1761-es akadémia-alapító javaslatában is erős irodalmi ihletettségü kurzust ajánl az uralkodó figyelmébe, mely során a hallgatók inkább a bányászat-kohászatról hallgatnak, mintsem a szakmát magát kitanulják. A négy éves kurzus egy teljes évfolyamát a bányajog tanulmányozása foglalta volna el. Ilyen beállítottsága miatt nem vállalta el 1763-ban a felkínált első selmeci professzorát, mert ott gyakorlati kémiai-kohászati ismereteket kellett volna oktatnia, rendszeres laborgyakorlatokat vezetnie. Nem véletlenül, főművének ő maga is a csehországi bányászat és kohászat történetéről írott könyvét tartotta, nem pedig fizikai, kémiai, ásványtani előadásainak gyűjteményét. Láttuk, hogy bécsi kamarai tanácsosi minőségében is elsősorban jogi elméleti tevékenységet fejtett ki, szemben például selmeci professzori és bécsi tanácsosi elődjével, Delius-szal, aki még udvari tanácsos korában is lankadatlanul járta a magyarországi bányavidékeket és sorra szervezte át a bánya- és kohóüzemek termelését. Peithner könyvtárából végül is, mintegy 450 mű maradt a selmeci akadémián. Ezek túlnyomó többsége ma is megtalálható mind a miskolci, mind pedig a soproni egyetem muzeális gyűjteményében. Az azonosítás nem jelent különösebb gondot, mivel - néhány, 40-50 éven belüli átkötés kivételével - a könyvekben megtalálhatók Peithner sajátkezű tulajdoni bejegyzései, melyeket túlnyomóan a kötéstábla belső oldalára írt. A leggyakoribb bejegyzések a következők: Ex Bibliotheca Peithneriana; Ex Bibliotheca Thad.Peithner; Ex libris Thad.Peithner. A Peithner-jegyzék áttanulmányozása után csak megerősödik bennünk Peithner történeti alapállása. A bányászat-kohászat, az ásványtan-földtan, a geometria, matematika és mechanika szakterületének elsősorban klasszikus művei szerepelnek gyűjteményében, kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy a teljes pantheon együtt található itt, míg az akkor modernnek számító kurrens irodalom talán csak a bányajogban, a numizmatikában, az ásványtanban és a hidraulikában képviselteti magát kellő súlyban. Pillantsunk be Peithner gyűjteményébe: a bányászat-kohászat klasszikusai Agricola (1557), Löhneyss (1679), Rössler (1700), majd J. G. Lehmann (1749), Brückmann bányászati földrajza (1727-30); a kohászat-kémlészetből Fachs (1567), az ugyancsak 16. századi Ercker ké-