Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - Delius Christof Traugott selmeci bányász professzor kohászati működéséről

kerítette a faszén-felhasználást, s legalább háromhetes folyamatos üzemelést biztosított; 5. a munkabérek rendezésével és a felesleges létszám csökkentésével ésszerűsítette a munkaszervezést. Nagybányán a zúzó- és olvasztómüveknél új, korszerű berendezéseket létesített, s új olvasztási rendszert vezetett be. A számvevőség Delius intézkedéseinek tulajdonítja még 1784ben is a jelentős termelést, s a kohóművek jó állapotát. (Más forrásból tudjuk, hogy a Delius által bevezetett új ércbeváltási rendszer a fernezely kohónál 1776 és 1794 között volt érvényben [15].) Sajnos diósgyőri működéséről mindeddig nem sikerült adatokhoz jutnunk. További kutatás feladata, annak a megállapítása, hogy Delius a szomolnoki rézgyártásnál ugyanazokat az elképzeléseket valósította-e meg, melyeket nyolc esztendővel korábban a Bánságban javasolt, vagy időközben újabb eredményekre jutott? Mindenesetre kohászati felkészültségével messze ki kellett emelkedni a birodalom kohászati mérnökei közül, hogy ilyen rövid idő alatt is ilyen jelentős termelési eredményeket mutathasson fel. Elméleti és gyakorlati tudásának, eredeti és konstruktív tehetségének megméretésére jó alkalom nyílt a bánsági rézgyártásnál négy-ötszörte nagyobb szomolnoki rézterületen. Delius özvegye évi 600 forint nyugdíjat, kiskorú leánya pedig - II. József takarékossági intézkedéseinek bevezetéséig - 200 forint nevelési járulékot kapott a kincstártól. Az özvegy három ízben fordult az udvari kamarához renumerációért, hivatkozva Delius jelentős nyereséget hozó intézkedéseire a szomolnoki és nagybányai kohászatnál. 1784-ben - az említett számvevőségi jelentés alapján, de a javasolt 2.250 forint helyett csak - 1.000 forintot, 1792-ben pedig 1.350 forintot kapott. 1803-ban azonban - nyilván az ekkorra már megváltoztatott Delius-szisztéma miatt - kérését elutasították [16], Talán nem érdektelen felsorolni Delius jövedelmének alakulását (pénzbeli+természetbeni javadalmak átszámítása ezüstforintban): 1754.: segédbányamérő 156 frt, 1756.: bányamérő 456 + 50 frt, 1761.: h. bányamester és bányamérő 456 + 50 frt, 1764.: bányaigazgatósági ülnök 1.000 + 700 frt, 1770.: professzor és bányatanácsos 1.500 + 700, 1772.: kamarai tanácsos 3.000 + 700 frt, 1773.: udvari tanácsos 4.000 + 700 frt. A Delius által kinevezett olvasztómesterek jövedelme 156 frt volt [17]. Delius kohászati működésének részletes feltárása a jövő feladata. Ezzel a vázlatos ismertetéssel Delius sokoldalú szakmai műveltségére és felkészültségére, illetve kohászati működésének korabeli és maradandó eredményeire szerettük volna irányítani a hazai szaktársadalom figyelmét. Irodalom [1] Anleitung zu der Bergbaukunst. Wien, 1773. Trattner. Második kiadása: Wien, 1806. Hof- und Staats Druck. Franciául: Paris, 1778. Pierres. Magyarul: Bp. 1972. OMBKE. [2] Bányatérképezési munkájáról alapvető: Nagy Júlia: Krassó megyei bányatérképek. - Geodézia és Kartográfia, 1957. 262-275. p. [3] Abhandlung von dem Ursprünge der Gebürge... c. tanulmánya a bécsi der Österreichische Patriot 1764. évi évfolyamában, majd önállóan Lipcsében (1770. Hilscher) jelent meg. Magyarul: lásd a [5] jegyzetet. [4] Nachricht von ungarischen Opalen und Weltaugen. - Abhandlung einer Privatgesellschaf in Böhmen. Hrsg. /. Born. 3. Bd. 1777. 227-352. p. - Magyarul: lásd a [5] jegyzetet. [5] Mihalovits János: Delius Kristóf Traugott... vázlatos életrajza és kisebb munkái. Sopron, 1937. RöttigRomwalter ny. [6] A javaslat kéziratos, esetleg autográf példánya a Gyulay-hagyatékban talált feljegyzés szerint az 1960as években megvolt a soproni Központi Bányászati Múzeum állományában. 1982-ben - Molnár László múzeumigazgató szíves közlése szerint - nem található.