Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

I. A bányászat és a kohászat múltjából - Magyarország ércbányászata a honfoglalástól az I. világháború végéig (topográfiai és gazdasági áttekintés

mêlés értékének cca 1 %-át adta. A bihari területen a következő helyeken üzemeltettek bányát: Jádremete, Barátka, Rév, Kalota, Várfancsika és Bihardobrosd. * * * Az I. világháborút követő trianoni békeszerződéssel lezárult Magyarország ércbányászatának egy évezredes virágzó korszaka. Az ország elvesztette ércbányászatának 98,3 %-át. Mindössze két művelésben lévő ércbányánk maradt: a rudabányai vasérc- s az 1917-től üzemelő úrkúti mangánérc-bánya. A hazai bányamérnökökre és geológusokra várt az a nem könnyű feladat, hogy az új határok között fölkutassák és az ország gazdasága részére hasznosíthatóvá tegyék a korábban ismeretlen érckészleteket. A fontosabb irodalomból Bendefy László: Az egykori Vas megyei antimonércbányászat. = Bányászati Lapok, 1963. 537-545. p. Berend Iván - Ránki György: Magyarország gyáripara 1900-1914. Bp. 1955. 396 p. Biedermann, Hermann: Das Eisenhütten-Gewerbe in Ungarn. Pest, Graz, 1857. 228 p. Born Ignác: Briefe über mineralogische Gegenstände, auf seiner Reise durch Temeswarer Bannat, Siebenbürgen, Ober- und Nieder-Hungarn. Frankfurt, Leipzig. 1774. 228 p. Butkovic, Stefan: Po stopách vyroby ortuti na Slovensku. = Rocenka Technického Muzea v Kosiciach. 1968. 115-233. p. Edvi Illés Aladár: A magyar vaskőbányászat és vaskohászat ismertetése. Bp. 1900. 256 p. Erdélyi Viktor: Tanulmányok az erdélyrészi bányászat történetéből. = Bányászati és Kohászati Lapok, 1912/1. 268-280,483-488; 1912/11. 510-519; 1913/11. 83-98,129-140,198-208. p. Futó Mihály: A magyar gyáripar története. 1. köt. A gyáripar kialakulása az első állami iparfejlesztési törvényig (1881). Bp. 1944.468 p. Gömör és Borsod vármegyék bányászati és kohászati monográfiája. 1. r. Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének bányászati monográfiája. Szerk. Eisele Gusztáv. Selmecbánya, 1907. XVIII, 546 p. +1 atlasz. Hajnóci R. József: A szepesi bányavárosok története. Bp. 1931.106 p. Hapák, Pavel: Dejiny zeleziarskeho priemyslu na Slovensku. Od konca 18. storocia do roku 1867. Bratislava, 1962.315 p. Heckenast Gusztáv: A vaskohászat története Magyarországon a honfoglalástól a XVIII. Sz. elejéig. = Kohászati Lapok, 1962. 330-334. p. Heckenast Gusztáv: A kora-árpádkori magyar vaskohászat szervezete. = Történeti Szemle, 1966.135-161. PHeckenast Gusztáv - Nováki Gyula - Vastagh Gábor - Zoltay Endre: A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. Bp. 1968. 253 p. Heckenast Gusztáv: A vashámor elterjedése Magyarországon (XIV-XVI. sz.). = Történelmi Szemle, 1980.128. p. Heckenast Gusztáv: A vaskohászat Magyarországon a feudalizmus évszázadaiban. = BKL Kohászat, 1981. 427-475. p. Hermann Zsuzsa: Jakob Fugger. Bp. 1976. 342 p. Hóman Bálint: Magyar pénztörténet 1000-1325. Bp. 1916. 710 p. Hóman Bálint: A XIV. századi aranyválság. = Fejérpataky Emlékkönyv. Bp. 1917. 213-242. p. Hóman Bálint: A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Bp. 1921. 306 p. Kerpely Antal: Das Eisenhüttenwesen in Ungarn. Selmecbánya, 1872. 305 p. Kerpely Antal: Adatok a vas történetéhez Magyarországon a XIX. sz. elejéig. Bp. 1899. 82 p. Klny. Koran, Jan: Pfchledné dejiny Ceskoslovenského hornictvi. I. Praha, 1955. 214 p.