Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A kohómérnökképzés kezdetei Magyarországon (1735)

„A kémlészet és az ércolvasztás, valamint az ezzel kapcsolatos bevezető műveletek teljes szorgalommal való gyakorlására laboratóriumot rendeztek be, amelynek kulcsát az instruensnek kell hivatalos megőrzésre átvennie, ha a bányaiskolások a kémlészettel akarnának foglalkozni, akkor ehhez meg kell szerezniük az oktatómester consensusát, vagyis engedélyét, s amin munkálkodni akarnak, vagy amit el kell végezniök, arra vonatkozólag ő magától - a helyzetnek megfelelően - a szükséges eligazítást és információkat tartoznak megkérni, majd a továbbiakban az említett laboratórium kulcsát elkérni, a munka végeztével pedig ismét neki visszaszolgáltatni. Részleteiben pedig a következő fő feladatokat kell gyakorolniuk és alkalmazni tudniuk (practice et manipulando), mégpedig: 1-ször: a kémlészeti súlymértékek, valamint a különböző vegyjelek, hasonlóképpen a kémlészeti kemencék és azok méretezésének ismerete; 2-szor: a fa- és csonthamu és iszap előkészítése az üzőkékhez, valamint az üzőkék ütése; 3-szor: mindenféle ércet és kőzetet, színport, nyers kéneskövet, fémeskövet, ónkövet, ónt, ólmot, vasas kéneskövet, vasat, acélt, rezes kéneskövet, feketerezet és hasonlókat hogyan kell ezüstre kémlelni; 4-szer: a különféle érceket, nyers kéneskövet, rezes ólmos-vasas kéneskövet, ugyanígy feketerezet tisztítani; 5-ször: fénylő ércet, nyers ólmos kéneskövet, rezes kéneskövet és hasonlókat ólomra próbálni; 6-szor: gránitos ónkövet és ónkövet ónra; 7-szer: vasas kéneskövet, ólmos kéneskövet, rezes kéneskövet stb. vasra; 8-szor: higany-ércet higanyra és ugyancsak mindenféle ércet nyers kéneskőre, bizmutra és hasonlókra; 9-szer: aranyércet, színport, rezes markazitot stb. aranyra próbálni, valamint aranyat ezüsttől válatni, finomítani, aranyat ezüstöt és hasonlókat oldani is, továbbá 10-szer: az olvasztásnál a kemencéknek mindenféle érc szerinti elkészítése, ugyanígy a fúvó kezelése és tartása a különböző olvasztóknál; 11-szer: mindenféle érc nyers olvasztása, a nyers kéneskő fajtájának megfelelő mértékű pörkölése; 12-szer: mindenféle érc, valamint a pörkölt kéneskő ólmosító olvasztása: 13-szor: az arzénes-antimonos, kobaltos és hasonló rablóércek, azután mind a száraz, mind a kvarcok, pátok, babércek és kavicsos ércek és emellett a galenoidok és más könnyen olvadó ércek mindegyik fajtájának az olvasztása során mutatkozó tulajdonságaik szerinti kezelése, adagolása, egymással való hasznosítható elegyítése és feldolgozása; 14-szer: az ólomfényle ólmos kéneskővé olvasztása, az ólmos kéneskő összeolvasztása; 15-ször: a rossz fémeskő kezelése és redukálása; az ércek és a kéneskövek égetése, valamint a csurogtatás és finomítás, azután az ehhez való pörkölő szárító kemencék, csurogtató-, rézfinomító- és leűző tüzhelykemencék elkészítése; 17-szer: a medenceanyag, a mázanyag, hasonlóképpen a fölzék és a leűző csésze redukálása; 18-szor: az ezüstfinomító tokos kemence, valamint az ehhez való hamu előkészítése, a leűző csésze döngölése és végül az ezüst finomítása, a továbbiakban pedig mindenféle olvasztási folyamatokra való ügyelés és megfigyelés." [9]. A tankönyvként kijelölt szakkönyvek közül, melyeket a főkamaragrófi hivatal beszerzett, s melyeket ma a Selmeci Műemlékkönyvtár első példányaiként tartunk számon, kettő tartalmaz alapvető kohászati anyagot: Lazarus Ercker Aula subterranea alias Probier-Buch és Balthazar Rössler Speculum metallurgiáé politissimum oder hell-polierte Bergbau-Spiegel c. műve. Mindkettő klasszikus. Ercker müve [10] 1574 és 1756 között tíz német, három angol és egy holland nyelvű kiadásban jelent meg. A nemzetközi szakirodalom legsikeresebb és leghatásosabb műve volt a „Probierbuch"-ok (kémlészeti-kohászati kézikönyvek) rendkívül népszerű és gazdag műfajából. Az öt fejezetre oszló mű az ezüstércek (27 %), az aranyércek (31 %), a rézércek (18 %), az egyéb ércek (10 %) kémlészetével és kohászatával, valamint a salétromtermeléssel (14 %) foglalkozik. Röviden összefoglalva : Első fejezet: az ezüstércek felismerése külső jegyeik alapján, a kémlő-felszerelések és