Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - A selmeci bányászati akadémia és a francia-magyar bányászati-kohászati kapcsolatok a 18. században

módon saját szemükkel láthassák mindazokat a jelenségeket, amelyek a testek egyesülésekor játszódnak le. A Közjóléti Bizottság úgy véli, hogy az École des travaux publique-be ezt a módszert kellene bevezetni, melynek kettős előnye van: egyrészt a tanulók minden érzékükkel, egyszerre követik a tanítást, másrészt számos olyan körülményre felhívja figyelmüket, amelyről az előadásokon igen gyakran elterelődik, vagy a professzorok, vagy a hallgatók figyelme. Az előadásokon a professzoroktól hallott ábrázoló geometriai feladatok megismétlését a hallgatók külön szaktantermekben végzik: a külön e célt szolgáló laboratóriumokban pedig megismétlik a legfontosabb kémiai műveleteket, és így megszokják, hogy a legegyszerűbb megoldási módra törekedjenek és a termékeket a legtökéletesebben állítsák elő."

27 A selmeci akadémia tudományos kisugárzása Az új típusú iskola megszervezésénél mintául vett magyarországi bányászati-kohászati szakemberképzés gyökerei évszázadokkal korábbra nyúlnak vissza.

28 1609-ből ismerünk olyan udvari kamarai rendeleteket, amely „expektans"-okról, bányatiszt-jelöltekről rendelkeznek. A Habsburg-uralom alatt levő országokban először a csehországi Joachimsthalban szerveznek bányaiskolát 1716-ban. (A bécsi hadmérnök akadémiát 1717-ben alapítják.) 1735-ben a joachimsthali iskolához hasonló bányatisztképző intézet felállítását rendelik el Selmecen is. 1747ben módosított oktatási rendszerrel, Selmecen kívül a felső-magyarországi Szomolnokon és a bánsági Oravicán is bányaiskolát létesít a bécsi udvari kamara. A Habsburg-birodalom országain belül azonban csak a selmeci bányaiskola bizonyul életképesnek, melyet 1763 és 1770 között — fokozatosan - három tanszékes (három évfolyamos) akadémiává, tulajdonképpeni felsőoktatási intézményé fejlesztenek. 1763-ban az első - kohászati-kémiai-ásványtani - tanszékre a leuveni, leideni, párizsi és bécsi egyetemen tanult J. N. Jacquint nevezik ki professzornak. Jacquin selmeci évei alatt írja meg anti-flogisztonista művét, melyet Lavoisier és J. Black is nagyra tartott, s eredményeit részletesen ismertette. (Jacquin később a bécsi egyetem ünnepelt és leghíresebb professzora lett.) A tanszéken őt a széleskörű szakirodalmi tevékenységet kifejtő G. Scopoli követi, akit 1779-ben a páviai egyetemre hívnak professzornak. A második, 1765-ben szervezett gépészeti-matematikai tanszékre a híres selmeci bányagépeket először leíró jezsuita N. Podát, majd utódjául az ugyancsak jezsuita K. Thierenbergert nevezik ki. 1770-ben a harmadik - bányászati - tanszék élére Ch. T. Deliustállítják, aki magdeburgi egyetemi tanulmányai után a selmeci bányaiskolán szerzett szakképesítést. Utóda a nagy természettudományos és humanista műveltségű J. T. Peithner lett, akinek 1.392 műből álló könyvgyűjteménye alapozta meg az akadémia máig is érintetlenül fönnmaradt világhírű könyvtárát.

29 A neves külföldi professzorokat lassan felváltják az akadémián kiképzett magyarországi szakemberek. Itt most csak a kohászat és kémia híressé vált professzorait, Ruprecht Antalt és Patzier Mihályt emeljük ki. Az ő professzori működésük során kristályosodott ki - a Jacquin és Scopoli által megindított - modern laboratóriumi oktatási forma, amely az École Politechnique révén a 19. századi európai kémia-oktatásban általánossá vált. (Szabadván/ Ferenc mutatott rá, hogy J. Liebig - a giesseni egyetemen (1825) kialakított és híressé vált laboratóriumi oktatási módszerének gondolatát Párizsból hozta: egy évet dolgozott Gay-Lussac mellett az École Politechnique-en.)

30 1786-ban egész Európa és Latin-Amerika kohásztársadalmának figyelme a Selmec melletti Szklenón végzett amalgamációs kísérletekre irányul.

31 Itt mutatják be nagyüzemi méretekben a Bom Ignác által kidolgozott új módszert, amely „európai amalgamációs eljárás" néven terjed el Európában és vonul be a technikatörténetbe.

32 (Born bécsi laboratóriumi és kisüzemi kísérletei-