Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

II. Bányászati-kohászati felsőoktatás, tudományosság - Bányászati volt-e a bányászati akadémia?

tudtam korábban sem, s ma sem tudok jobb kifejezést ajánlani, mint az egy kissé erőltetettnek ható „bányászat-kohászat"-ot Álláspontom alátámasztására a német nyelvből két klasszikus esetet idézek. G. Agricola: De re metallica (1556) c. művét 1557-ben Vom Bergkwerck címen adják ki németül. Ezt a modern kiadások Vom Berg- und Hüttenwesen (1928), majd újabban Bergbau- und Hüttenkunde címen adják közre. Chr. T. Delius világhírű s magyar nyelven is kiadott bányászati tankönyvében a Bergbau fogalmát a következőkben határozza meg: érceket felkutatni, jöveszteni, kiszállítani, olvasztásra előkészíteni, megolvasztani, ezzel fémeket előállítani (tehát Bergbau = ércbányászat + kohászat). A Bergbaukunst Deliusnál a Bergbau egyik főrésze, amely a kutatással, a bányaműveléssel, a bányagépészettel, az ércelőkészítéssel és ezek gazdasági-jogi kérdéseivel foglalkozik (tehát Bergbaukunst = ércbányászat) [16]. így egyértelmű, hogy sem Agricola, sem Delius a Bergwerkről, ill. a Bergbauról értekezve nem a mai értelemben vett bányászatot, hanem a „bányászat-kohászat"-o\ tárgyalta. Delius Bergbaukunstjában nem foglalkozott sem a kősó, sem a kőszén bányászatával, csak az ércbányászattal. A leobeni bányászati-kohászati tanintézetet, amely a selmeci alma materből vált ki 1848/49 után, kezdetben Bergakademie (1861), majd Montanistische Hochschule (1904), s ma Montanistische Universitätnek nevezik. Mondanunk sem kell, hogy a tanintézet képzési profilja a bányászat és a kohászat vonatkozásában nem változott meg, csupán a terminológia változott az elmúlt évszázad alatt. A német nyelvben lejátszódó változás a magyar szakemberek publikációiban is nyomon követhető. Faller Jenő az 1786-ban alakult Sozietät der BergbaukundeA bányászati-kohászati egyesületként szerepelteti könyvében [17]. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) ugyanilyen elnevezéssel rendezte meg ennek 200 éves megemlékezéseit. Az OMBKE - Molnár László szerkesztésében - A bányászatról és kohászatról címen adta ki Agricola említett művét [18]. Ezekből is kitűnik, hogy nemcsak én használom, s pláne nem én vezettem be ezt a kifejezést: ez a szakkörökben is elterjedt, közismert és használt. Séta bánya szavunk körül A mai embernek e szó hallatán - bánya - a hasznosítható ásványokat termelő üzem jelentés jut eszébe. Az MTA történeti-etimológiai szótára még további két alapjelentését is rögzíti: fürdő-gyógyfürdő és bánya, mint bányakemence [19]. Az újabb kutatások újabb jelentéseit is feltárták. Reuter Camillo egy Baranya megyei helységnévben mutatja ki a 18. századból e szó üveghuta (régi magyar kifejezéssel üvegcsür [20]) jelentését, Paulinyi Oszkár pedig a 17. századvégi vajdahunyadi magyar kéziratokban találja meg a vasbánya = vashámor (olvasztókemencék + kovácsüzem) néven elterjedt jelentést [21], Mindkettőjük vizsgálata alapján kizárt, hogy a szóban forgó kifejezésbe maga a nyersanyaglelőhely, a mai bánya is beletartozott volna. A bánya szó ilyen jelentésű használatának eredetét, valamint értelmezését sem a szótár, sem a szerzők elegendő támpont hiányában - nem tisztázhatták. Nézetem szerint a megoldás felé irányuló továbblépés csak úgy lehetséges, ha nem nyelvészeti, hanem technikai oldalról közelítünk, vagyis nem a szót boncolgatjuk tovább, hanem megpróbáljuk az e szóval fedett műszaki valóság képét évezredes távolból kibontani. A magyar bányajog kialakulásáról szóló fejtegetéseimben már felhívtam a figyelmet arra, hogy elkerülhetetlenül zsákutcába vezet az olyan szemlélet, amely szerint a középkori magyar bányászati-kohászati jog-, ill. fogalomalkotás magas szintű általánosítással lépett volna színre minden komolyabb előzmény nélkül - már az Árpádok korában [22]. Szerintem az akkori bányajog nem általában a hasznosítható ásványi nyersanyagok - a föld méhének kincsei - kitermelését és felhasználását, hanem csak, és kizárólagosan a fémek, még pontosabban a nemvas fémek