Zsámboki László: Selmeci ezüst, körmöci arany - Válogatott tanulmányok a szerző születésének 70. évfordulója tiszteletére (Rudabánya – Miskolc, 2005)

I. A bányászat és a kohászat múltjából - Kőszénbányászat, kőszénhasznosítás első évszázada

van szó. A 12-13. században Nagy-Britannia ma is ismert minden jelentős szénmezőjén már folytattak bányászati tevékenységet. Legjelentősebb szerepet évszázadokon át a Tyne folyó torkolatvidékén levő Newcastle város s a mögötte elterülő northumberlandi szénterület játszotta. Itt, kezdetben, a folyó és a tenger által kimosott, s a hullámveréssel partra vetett ún. „sea-coal"-t (tengeri szenet) gyűjtötték és hozták forgalomba. Ez a szén jutott el - newcastle-i behajózás után - a 11-12. századi Londonba, ahol, mint olcsó háztartási tüzelőanyag, használata általánosan elterjedt. (1228-ban London egyik útvonalát „Sea-Coal Lane" néven említik.) 1300-ban a londoni levegő szennyezettségére a polgárok, s különösen a hölgyek oly mértékben panaszkodnak, hogy a király - a parlament kezdeményezésére - megtiltja a kőszén használatát a város területén. Természetesen eredménytelenül: 1320-ban már a királyi palotában is kőszénnel fűtenek. A szénfelhasználás rendkívül széleskörű volt. A háztartási fűtés mellett a kézműipar számos területe is olcsó tüzelőanyagot talált a kőszénben: a sörfőzdék, a szappan- és keményítő készítők, a téglaés cserépégetők, a fazekasok, a cukorfinomítók, az üveghutások, a sólepárlók és nem utolsó sorban a kovácsok és fémmegmunkálók, akiknek túlnyomó többsége már ebben a korban kőszenet használt. Az angliai szén hamar behatolt a kontinens területére is. Valószínűleg már a 13. század folyamán, de a 14. század első évtizedeiben biztosan megindultak az első szénszállító hajók Newcastle kikötőjéből németalföldi (belga) és francia partok felé. A következő évszázadokban az angliai szénexport olyan mennyiségű és hatású volt, hogy a kortárs leírások szerint a francia drót, acél-, arany- és fémipar elpusztulna, az angol „sea-coal" nélkül, mint a hal víz nélkül. A liege-i vas- és acélipar is az angliai import-szénen erősödött meg. Talán a ma, százmillió tonnás világtermelési eredményekhez szokott emberének is mondanak valamit az akkori export-adatok: 1563/64-ben 33 ezer, 1658-ban 530 ezer, 1787-ben több mint 1,25 millió tonna szenet szállítottak hajón külföldre a Tyne-torkolat kikötőiből. (Ezt, az utóbbi értéket a hazai szénbányászat csak az 1870-es (!) évekre érte el, amikorra Anglia már ennek százötvenszeresénél tartott.) A 17. század végén Anglia évi 2 millió tonnányi termelésével ötször fölülmúlta a világ összes többi országát. A kőszénfelhasználás angliai mérföldkövei: 1600 körül általános a vasércek kohósításában, 1620as évektől a gőzgépek fűtésénél és az acélgyárakban, 1650 után kokszolás és brikettgyártás, 1709-től koksz felhasználása a vaskohászatban és acélgyártásban. 1612/13-ban megjelennek az első értekezések a szén felhasználásáról a kohászatban és a fémmegmunkálásban. Részint angol hatásra, részint saját fejlődési törvényeiket követve, a kontinensen is megindult a kőszén iránti érdeklődés, illetve a kőszén kitermelése. Szórvány-adatok jelzik a 13. század elejéről az Aachen környéki, majd a Liege vidéki telepek fölfedezését és hasznosítását, később, a 14. század elejéről a franciaországi (St. Etienne, Auvergne), a westfalia-i (Dortmund, Essen) és a szászországi kőszén-mezők kiaknázásának kezdetét. Egyetlenként a liége-i iparvidék próbált meg lépést tartani a hatalmas iramot diktáló angliai fejlődéssel: a 16. században széntermelését megháromszorozva Európa egyik legjelentősebb fegyvergyártó központja lett, a 18. század elején a kontinens első gőzgépét állította a bányavízmentesítés szolgálatába stb. (Hist. rev. é. n.) A 18. század közepére azonban a Nyugat-Európa valamennyi országában meginduló ipari fejlődés velejárójaként kiformálódott a kőszén iránti érdeklődés gazdasági-társadalmi és jogi kifejeződése, s evvel egyidejűleg a kőszéntermelés rohamos fejlesztése. Két évszázadra visszatekintve különösen két alkalmazási terület bizonyult döntőnek: a kőszénnek a nyersvas- és acélgyártásban, valamint a gőzgépek üzemeltetésében való alkalmazása. Hazánk - különböző okok miatt - egyikben sem tudott lépést tartani az európai fejlődéssel.