Pintér Jenő: Gvadányi József (Rudabánya, 2005)

Adatok Gvadányi József életéhez

megyei nemes urakat és az egri világi papság tagjait. (Olyan jól tud latinul, hogy nemcsak szabatosan fogalmaz és beszél, hanem verselő készsége is van. A vakáció után szép bizonyítványokkal megy a nagyszombati katolikus egyetem filozófiai tanfolyamára.) 1743. - Befejezi filozófiai tanulmányait a nagyszombati egyetemen. Kitűnő eredménnyel szerzi meg a baccalaureatust, azután beáll katonának az egyik császári és királyi gyalogezredbe, hogy részt vehessen Mária Terézia királynő és Nagy Frigyes háborújában. (Tisztképző intézet ezidőtájt nincs. Az úri fiúk rövid ideig tartó gyakorlati kiképzés után tisztekké lesznek, a nem-nemesemberek fiai közkatonák maradnak. A tizennyolc éves ifjú hamarosan zászlósi, majd hadnagyi rangot kap.) 1746. - A franciaországi és piemonti határon a franciák hadifogságába esik. (Előzőleg a cseh, porosz és olasz hadszíntéren vitézül harcol, bámulatosan nagy menetekben vesz részt.) 1747. - Hadifogságából kicserélik, bevonul ezredéhez, Nizza táján súlyosan megsebesül, a franciák zsoldjában álló svájciak átlövik ballábát. (Felgyógyulása után Génua környékén harcol, előléptetik főhadnaggyá. A béke megkötése után 1748-ban hazatér Magyarországba. ) 1752. - Nőül veszi báró Horeczky Franciskát. (Az előző évben átlépett az egyik lovasezredbe, mint huszárkapitány Nyitra megyében állomásozott, ekkor ismerte meg a bárókisasszonyt. Házassága rövid életű. Neje néhány év múlva meghal. Két gyermekét rokonsága segítségével nevelteti.) 1757. - A hétéves háborúban ő is ott van huszárjaival Berlin megsarcolásánál. (Félelmes lovasrohamai ismertté teszik nevét a porosz tisztek között, díjat tűznek ki fejére, de nem tudják elfogni. Vitézsége jutalmául Mária Terézia királynő 1758-ban őrnaggyá nevezi ki.) 1763. - A hétéves háború befejezése után ezredét a Felső-Tisza vidékére vezénylik. Egy kis magyar faluban, Badalón egyhangú hónapokat tölt. (Szállása a falu végén egy régi temető helyén áll, a ház környékét a Tisza hullámai gyakran elöntik, a mocsaras levegő és a férgek tömege erősen kínozza huszárjait is, lovait is.)