Pintér Jenő: Gvadányi József (Rudabánya, 2005)

Gvadányi József egyéb munkái

(Weber Simon Péter költségével és betűivel. A „szép nemnek mulatságára és gyönyörködtetésére". Dicsőíti a magyar nőket, hogy hátat fordítottak a német divatnak s visszatértek az ősi nemzeti viselethez.) - Aprekaszión, mellik mek sinalik fersben. Pozsony és Komárom, 1791. (Régebben írt verses huszár-tréfája. Egy magyarul nem tudó német főhadnagy üdvözli benne kapitányát. A kifordított magyarságú verses munkát név nélkül adta közre. Aprekaszión: sürgős kérelem.) - A mostan folyó ország gyűlésének satyrico criticé való leírása, amelyet egy Isten mezején lakó palócnak szinlése alatt írta azon buzgó szívvel bíró hazafi, akinek pennájából folyt ki a falusi nótáriusnak budai utazása; ezen munkáját is négy sorú versekben hazájának eleibe terjesztette 1790. esztendőben, Bak havának 25. napján. Lipsia, 1791. (A kiadás helye: Pozsony. Nevét elhallgatta a szerző. Verses politikai röpirata lapjain egy istenmezei palóc képében hirdette konzervatív életelveit és nacionalista programját. Istenmezeje: Heves megyei falu. A magyar nemzethez intézett előszó kijelenti, hogy a munka senkit sem akar megsérteni, csupán versekbe kötötte a budai országgyűlésen valóban megtörtént dolgokat. „Igyekezetemet legalább nemzetem vedd jó névvel és hitesd el magaddal, hogy egyedül néked áldozom magyar vérrel buzgó szívemet. ") - Tizen-kettödik Károly ' Svétzia ország királlyának élete. Pozsony és Komárom, 1792. (A régiek szokása szerint ennek a prózában írt terjedelmes életrajznak is hosszú címe van, hogy minél inkább felcsigázza a vásárlók kíváncsiságát. Az előszóban a szerző a történettudományt magasztalja, számot ad forrásairól s örvend, hogy immár „ hazánknak gyönyörű anyai nyelvén" is megjelenhetnek a tudományok. Hellyel-közzel verseket is iktatott prózai szövegébe. „Cselekedtem eztet azért, hogy a versekben gyönyörködöknek is kedvük teljen. Magamon ugyan erőszakot tettem és az igaz magyar versek írásának útjáról kitértem, mivel kétsoros versekkel írok, de mások kérésére tettem eztet, akik ok nélkül áztat tartják, hogy négysoros verseknek egyaránt hangzása sértené a fület. En előttem ugyan négy aranynak pengése kellemetesebb, mint két aranynak és azoknak négyjével való multiplikációja épen legkisebbet sem sérti sem bal, sem jobb