Pintér Jenő: Gvadányi József (Rudabánya, 2005)

Adatok Gvadányi József életéhez

előtte a Morva menti városban a harcok fia, a múzsák főpapja. „ Ó mennyi borostyánt nyert fiatalb lévén, mikoron a francia s prusszus vérében úsztatta lovát! Nem győzheti többé a fegyver-pályát. Meggyengült karja, hajára hószín ült; de hatalmas eszén nem látszik az őszült esztendők nyoma. Fegyverinéi feljebbre megy ékes írótolla, kivált versben. ") 1801. - Betölti életének hetvenhatodik évét. December 21-én meghal Szakolcán. A ferencrendiek templomába temetik el. (A bécsi Magyar Hírmondó tudósítása szerint: „Szkalicon december hónapnak 21-én végezte el hosszú és súlyos betegség után világi pályafutását gróf Gvadányi József cs. k. generál-major őnagysága életének hetvenhetedik esztendejében. Ki minekutána minden utolsó szentségekben önnönmaga kívánsága szerint részesíttetett volna, példás életéhez hasonló halállal költözött által az örök életre". Neje két évvel, leánya nyolc évvel éli túl, ezredes-fia 1828-ban hal meg Pozsonyban. Fiában magva szakad a Gvadányi-nemzetségnek Magyarországon. Szakolcai házuk a báró Zay-család birtokába megy át.) 1862. - A báró Zay-család áruba bocsátja, Szakolca városa megveszi a Gvadányi-házat és -birtokot. (A házat a várostól magánemberek bérlik, olykor üresen áll, később odahelyezik az egyik leányiskolát és kisdedóvó-intézetet. A költőnek, nejének és leányának testi maradványait báró Horeczky Nándor pozsonyi kanonok az 1860-as évek elején a Nyitra megyei Rohó falu templomába szállíttatja, s a Horeczky-család ősi sírboltjába temeti el a főoltár mellé.) 1887. - Szakolca városa emléktáblával jelöli meg a költő egykori házát, a leleplezés alkalmából országos ünnepséget tartanak, emlékének megőrzésére Szakolcán megalakul a Gvadányi-Kör. {Kovács Dénes szerkesztésében ugyanekkor megjelenik a Gvadányi-album.) 1925. - Rudabányán szobrot emelnek a költőnek. (Az életnagyságban készült szobor talapzatán dombormű örökíti meg a lóháton Budára tartó peleskei nótárius alakját.)