Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)
Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről - A tulajdonképpeni bányamívelés
(Fürst) egyenes vonalban; egyik hever ezeken végignéz, mint a földmérő dioptriáján, s mely pontot a fityegő súlydarab a műszínen eltakarja, másik hever ott mécse* füstjével fekete foltot kormosít, s ahhoz alkalmazza a vettetést. §118. Az érnek mívelésközti nyomozására és az elágazott bányamunkának közösülésére szükségesek a többször említett mélyezetek, tetőtörések, motollák vagy hengeraknák, ontványok sat. Mélyezet (Sinke) által az éren lefelé vájt nyílások értetnek, tetőtörés (Übersichbrechen) által az ellenkező. Ha ezen mélyezetek arra használtatnak, hogy valamely alsóbb futamból a felsőbbikbe akár kövek, akár vizek emeltessenek, akkor nevüket is változtatják; éspedig ha torkolatjukon hengermozgony 133 áll, motolláknak (Haspel) hívatnak. Ontvány (Schutte) nevezet alatt oly földalatti resu hézag értetik, melyen felső futamból vagy műszínről lefelé öntetik a kő. Hengernek (Rolle) oly resu aknácskát mondanak, melyen a takarítás vagy vízemelés szinte erőmüvek segedelmével megy, de az ahhoz szükséges zsákok vagy köblök alsó oldalán vonódnak. Vágynak mászhengerek is (Fahrtrollen). Ezen bányamüveket szinte, ha a kő neme megkívánja, ki kell ácsolni; éspedig a motollát úgy, mint az * Ezen bányavilág, bányamécs (Grubenlicht, Schirmlicht) a régi görögök s rómaiak kézi mécséhez hasonló egyszerű lámpa; gömbölyű üregedénye elöl csücsköt vet, hogy a kanóc vége odairányozva szabadon éghessen. Az egész világító szer veres rézből készül, s egy hasonló láncról függ. Vasból nem használtathatik, mert a kézi kompasszt, melyre a bányászoknak a bányák csal kertében (Labyrinth) önfeltalálhatásukra (orientatio) gyakran vagyon szükségük, tévedésbe hozná. Azelőtt olajat égettek benne, most faggyat kapnak a heverek, melynek felszámolt ára szinte alkubérükhöz adatik. Mécs nélkül a bányákban mozdulni nem lehet [a] nagy setétségtől, mégis némely hever annyira gazdálkodik faggyával kicsinyben, hogy míg lemász[ik] az aknán, mécsét eloltja, s bátran lépdel le a legmélyebb fenékre. Valóban csudálni lehet a hevéreknek mászási ügyességüket, s gyakran vakmerőségüket, midőn százölnyi mélység felett egy szál gerendán vagy deszkán, fogódzás nélkül, pislogó mécse mellett merészen mívelődik - egy sikamlás, s a halál fia.