Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről - A tulajdonképpeni bányamívelés

Az aknának s aknabirtokosnak jogai (jussai) s kötelességei kevéssel különböznek az ékzetéitől. Minekutána az űzőbe s mívelés alá vett ércér akár ékzet, akár pedig aknával felnyittatott, következik: A tulajdonképpeni bányamívelés §106. Ezen szakasznak kezdetével említem, hogy a bányamívelésnek célja az erekben rejtőző kincset minél könnyebb munkával, kevesebb költséggel, egyszersmind pedig a lehető legnagyobb haszonnal kiszedni; mirenézve a bányásznak e következőkre kell leginkább ügyelni: lször, munkát, időt s költséget takarékosan s megfontolva odafordítani, hogy az ércek minél könnyebben szedethessenek ki, azaz minden akadályt előrelátó gondossággal kerülni, mely a szegényebb ércfajok megnyerése mellett a gazdagabbakét veszedelmeztethetnék; 2szor, hogy az ércváj ás (Erzbau) a takarítást ne nehezítse; 3szor, hogy a munkások friss légben ne szűkölködjenek; 4szer, hogy a bányavizek olyan helyre gyűljenek össze, honnan könnyen lecsapolhatok vagy kiemelhetők; 5ször, a kivájt odúk roskadással se a bányát, se a munkásokat veszéllyel ne fenyegethessék; 6szor, nyertes munka közben új töreteket (Anbrüche) keresni, következőleg reményszíneket (Hoffnungsörter) űzni, az eret mind vonulása, mind esése szerint új műszínekkel, mélyezetekkel vizsgálódva kutatni, függményi s fekvényi vágásokkal szomszéd erek után törekedni; egyszóval nem csak a jelenkor javára dolgozni, hanem a jövendőségre is ügyelni, hogy a mívelhetőség örökíttethessék (verewigen): mert az úgynevezett rablómívelést

125 (Raubbau), mely a bányát kincseitől rövid idő alatt megfosztván a jövendőségnek semmi nyereségi reményt sem hágy, a bányatörvények is különösen tiltják. Ma is rablóbányászatnak mondjuk.