Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről - Az aknákról

ugyanaz, ami az aknáé, szélessége nagyobb is lehet. Mivel a bányafa (Grubenholz) az aknákon s ezen rakodón által mozdíttatik a bányákba, azért magassága is célirányos legyen, s közönségesen másfél, néha 2 ölnyi szokott lenni. Keveset mélyebb is legyen a takarítótérnél, hogy annál könnyebben döntethessék ki az érc s vadfaj a kutyákból. §99. Ritkán mélyeztetik akna oly kemény kőségen (Gestein), hogy el lehetne acsolat nélkül, s bár kemény is a kőnem, ha mindamellett leveles, idővel levelei elválnak, s omladozni fognak, ami szüntelen veszéllyel fenyegetné a bányamívelést: azért az aknákat is, valamint az ékzeteket és bányatéreket többnyire ki kell ácsolni. Azt, vajon erősebb ácsolatot kíván-e az akna, vagy gyengébbel is beéri, annak mélye s anyagzatának kemény vagy porhó volta határozza el. Feszes és tartós acsolat egyedül az aknának tökéletes lemélyezte után alulról felfelé kezdve készülhet; mivel pedig gyakran ásás közben is megkívánja a munkások bátorsága az ácsolatot, mely azonban rendes ácsolás közben ismét kiszedetik: innen az aknák ácsoltatásában kétféle ácsolás jő tekintetbe: elveszett, ideigleni"

3 (verlorene Zimmerung) s való (wirkliche). §100. Ha tehát valahol aknát kell lemélyezni, miután az alkalmas hely kijeleltetett, az a pázsitföld vagy színföld eltakarítása mellett vízirányra egyeníttetik

114

, ahová azután egy aknafüzet

115 (Schachtkranz) jő; ennek hossza-széle ugyanaz, ami a kiásandó aknáé, csak szegletcsúcsainak kell kevéssé kidudorodni, hogy lemélyezés után is fenntartsák a földszínén; azért földszinti vagy szabad füzetnek hí113 Ideiglenes. 114 Vízszintessé egyenlítik. 115 Aknafüzet: az akna száját biztosító négyzet alakú acsolat, aknakeret.