Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)
Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről - Az ékzet s bányatér ácsolása
tatni. A polcok közönségesen 4 láb távolságra fektetnek egymás után: azonban minél sűrűbben feküsznek, annál tovább tart az ösvény. Ha ellenben az ékzet ácsolatban áll, a polcok vagy az általellenben álló ajtófelekbe illesztetnek, vagy, hogy ezek a beléjük vésendő padlyukak által ne erőtlenedjenek, az ékzet talpától annak oldala felé az ajtóiéiba, feszítők (Spreizen) ragasztatnak, s a polcok ezeken foglalják helyüket. §89. Olyan ékzetekben s terekben, hol az ösvények csupán talpfákon s polcokon állanak, a bejárásra s takarításra nézve elég, ha egy[ik] ösvénydeszka (Gestängbret) a másik után rakatik; szinte olyan tapodmüveken 100 is, melyeknek egyedüli céljuk a bejárás; ha ellenben ez takarításra is szolgál, akkor végig két-két deszka rakassék egymás mellé, hogy a takarítómunkások egymásnak kitérhessenek. A vízcsatornáknak minden hulladéktól leendő óvatásuk kedvéért, nehogy azokat mindig tisztogatni kellessék, oly helyeken, hol rakodók vagy ontványok 101 vannak közel az ékzethez, vagy akár ércek, akár vadfajok ontatnak magasabb fokokból (Strassen), a tapodművet egész ékzeten át erős deszkákkal szükség[es] beszegezni. §90. Ezen szakasz fentebbi §-aiban zsilipekről tétetett említés. Ezeknek öble a víz mennyiségéhez alkalmaztatik, figyelembe vétetvén az, hogy az őszi esőzések s tavaszi hóolvadásnak idején a bányabeli vizek is nevekedni szoktak. Ami pedig helyeztetésüket illeti, ha a lecsapolandó víz csekély: szinte, valamint az ösvénydeszkák, csupán a talpra fektetnek egymás folytában oly módon, hogy az egyiknek vékonyabb vége a másik tágasabb öblébe jöjjön, s minJárda, mesterséges járófelület. Ontvány = gurító (németül Schutt).
