Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről

Hogy a dolog velejéhez térjek, azon szerszámokat kell előszám­lálnom, melyek a bányaműveléshez megkívántatok. Amennyire kü­lönféle a munkába vett kövezet, a szerszámok is különböznek hasz­náltatásukra s alkatjukra nézve: a puhább nemű könnyen döntetik ékkapa (Krampe, Keilhaue) által, mely nem más, hanem egyágú csákány: a keményebb kőnemet régenten ék s kalapács segedelmé­vel törték, vagy tűz által ontották, jelenképp puskaporral vettetik. Az ék (Eisen) s kalapács (Schlägel) semmiben sem különbözik azon két ütőszerszámtól, amit a kádárok abroncsolásra használnak; csakhogy a bányászi ék ezeknek alsó kalapácsuknál hegyesebb. A bányafejsze (Schär-Axe) szinte hasonlít a közönséges fejszéhez, hanem éle terjedtebb félkörre tágul. A vettetéshez 81 tartoznak a.) véső (Bohrer); b.) kalapács (Hand­fausztl); c.) lisztkalán 2 (Krätzer); ez egy gömbölű kis kalán, de mentője egyenes szegletet képez nyelével; d.) tömő (Staucher); e.) helytíí vagy ürtü (Raumnadel); f.) töltés (Pulverpatron) s g.) gyúj­tócső (Brandröhrel) s h.) kéngyertya (Schwefelfaden). A vettetés utáni összetakarításra s helytisztításra szükséges több gyűjtőkapa (Kratze) s teknő (Bergtrog). Használtatnak néha feszítő­rudak (Brechstange), nagyobb kalapácsok és buzogányok is, me­lyek vegyest puckoknak hívatnak. §66. Amint említem, régi időkben, hol a puskapor még ismeretlen volt, a keményebb kőnemet is ék s kalapáccsal vívták, s győzték (gewältigen), s képzelhetni, mily fárasztó, költséges s mindamellett csekély sikerű munka volt ez, midőn esztendőn át alig lehetett vele 4-5 ölnyire haladni: most az ék igen ritkán, s csupán egy-egy vizs­büntetésre kárhoztatott közülük, (hajdan) először ettől fosztották meg a bűnöst csúfosan. ' Robbantáshoz. 2 A kőliszt/fúradék kiszedésére szolgáló kanál.

Next

/
Thumbnails
Contents