Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)
Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Második szakasz. Az érckeresésről - A telepesekről - Az iszapmű kereséséről - Felkérésről s adományról
Ezen mérték csak vízirányi terjedésre értendő, mert súlyirányban örök - végtelen - mélységre (ad perpetuam profunditatem, in die ewige Tiefe) terjed. Az említett rendszabás pedig az 1792dik esztendei országos kiküldöttség munkájánál s reá következő kir. resolutiónál fogva egyedül az alsó-magyarországi, nagybányai s bánsági kerületekben újonnan felkérendő bányákra terjed, mely egyszersmind azt is megengedi, hogy a felkérő adományához accessoriumot is kérhessen: sőt szabad legyen ugyanazon bányaszövetségnek egy érre több bányamezőt (campus fodinalis, Feld) adományként egyszerre szerezni; csak minden mezőben meztelenítve legyen az ér, hogy annak idejében egy se heverjen míveletlen, míg bíróiképp össze nem házasíttatnak, párosíttatnak (judiciahter coadunare, heirathen). Az aranymosásnak (aurilotura, Goldwäscherey) mértéke, ha a patak oly természetű, hogy egyedül medre körül használható, hoszszában 10 feudum 77 ; ha pedig a partok oldalt is nagyobb térre használhatók, akkor mind hosszában, mind széltében 8 feudum. §60. A bánya-határjelelés alkalmával könnyen megtörténhetik, hogy a mezők közt oly térek támadnak felosztásuk közben, melyek sem egy, sem más szomszéd birtokához nem tartoznak; ily birtok[on] kívüli tér határköznek, mezőköznek (intercapedo camporum fodinalium, Uiberscharr) hívatik. Valamint pedig 2dik Maximilian magyarországi bányarendelésének (Ordinatio Montanistica Regni Hungáriáé a Maximiliano 2do Imperatore et Rege, Maximilianische Bergordung) VI. cikke minden ilyes mezőköznek elháromlását 78 sürgeti: úgy ellenben ha támadása netalán elkerülhetetlen volna, s nem lenne nagyobb hét ölnél, akkor az ifjabb szomszéd közbirtokhoz rendeli azt törvényes felkérés iránt csatoltatni. Feudum: itt valamekkora földterület, bányamérték. Elkerülését, megszüntetését.
