Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)
Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Első szakasz- Földalleírási előismeretek - Az erekről, rostokról s szekérművekről
Valamint a rétegek helyesen vagy visszán hajolnak, úgyszinte az erek is. Némely bányaművekben (Bergwerk) efféle határozatra más szempontból erednek: t. i. midőn valami bányát kezdenek mívelni, amint a főeret (Hauptgang) űzik, ennek vonulása szerint az egész hegyet függményre s fekvényre osztják fel; s ha később több ereket találnak benne, ezeket a főér hajlásához mérve, amint annak irányával megegyeznek vagy nem, helyesen vagy visszánhajlóknak nevezik el. Másutt ismét a nemes ereket nevezik helyesen hajlóknak; mert alkalmasint azt tapasztalták, hogy amint az ér megváltoztatta hajlását, azonnal szegényült. Több efféle alapok vannak, melyek szerint az erek hajlását különképpen szokták elhatározni; azonban amint észrevettem, Alsó-Magyarországban az első szerint indulnak ki a bányászok. §11. Azon rostok, melyek valami értől a függő bércbe (Hangendgebürg) válnak el vagy ebből nőnek hozzá, függő vagy függményi rostoknak (Hangendklüfte) neveztetnek; amelyek pedig attól a fekvő bércbe (Liegendgebürg) oldalinak, vagy abból nőnek hozzá, azok fekvő vagy fekvényi rostoknak (Liegendklüfte) hívatnak. Ezen rostok gyakran omladékoknak is (Trümmer) mondatnak, s az érnek hajlásához képest fekvényi vagy függményi omladékoknak; midőn t. i. bizonyos távolságra az értől elválnak, s ismét beléfolynak. Néha pedig vannak az ér mellett vékony rostocskák, melyek hozzánőnek vagy belőle erednek; s ezek, ha érces részeket foglalnak magukban, teleprostoknak (zufallende Geschicke, Flötzklüfte), ha pedig üresek, elkülönözéseknek, kőválásoknak (Ablösungen, Steinscheidungen) neveztetnek. Ezen mondás: „a rost az értől elválik" vagy „az érhez nő", egyet teszen; csak abban különbözik, hogy az első akkor áll, midőn a bányász a főeret űzvén olyan rostra talál, mely arcától, az összenövés pontjából távozva tompa szegletet (angulus obtusus) üt; a második pedig, midőn ezenközben a bányász ilyes