Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)
Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Első szakasz- Földalleírási előismeretek - Az erekről, rostokról s szekérművekről
csekély hosszaságához képest igen széles, rakatnak, szegélynek vagy talán leghelyesebben székműnek* 26 hívhatnók, német bányásznyelven Stockwerk (coaxcervatio). Azok, melyek a fokozatban többnyire lebegő, s gyakran majd emelkedő, majd eső irányban feküsznek, s amelyek egyszersmind ugyanazon irányban különféle részelt (abgetheilten) kő- s földdarabozatokkal vegyesek, telepeknek (Flötze, strata continua) vagy telepműveknek (Flötzwerke) neveztethetők.** Egyébiránt olyan repedések s odúk is találtatnak az érchegyezetekben, melyek bizonyos irány nélkül rövid távolságra ide s tova kanyarodnak; ezeket a német után buckáknak 27 (Putzen) nevezhetjük.*** Az erekről, rostokról s székművekről. §6. Minden ér és rost hosszában s vízirányában bizonyos világrész felé nyúlik; ezen nyúlása az ő vonulását 28 (directio, das StreiEzen székművek többnyire oly pontokon tanyáznak, hol több erek és rostok nőnek össze; ámbár sokszor magányosan s elkülönözve is találtatnak tojásszék hasonlatosságára a hegy gyomrában. 26 A kortársak nevezik kasozatnak is. Szabó József szerint: tömzsök (Bányaműszótár, 1848). Mivel a telepművek csupán és egyedül vízözön alatti ülepedés vagy telepedés által származtak, hogy nevezetjükben is különbözzenek az általán értett vízformálta tanyáktól, melyeket a sárospataki ásványász szerint talán helyesebben lehetne hívni töltvényeknek, televényeknek, mintsem a német „Flötz" nevezet által szűk értelembe szorítani, minekutána az ércrétegek az elkészült helyekben a vízözönös rétegszármaztatók szerint is nem vízözön alatti iszapülepedés, hanem száradás utáni repedések s töltődések által támadhattak: a „Flötz" szó magyarázatára ennél alkalmasb nevezetet nem találhattam. 27 A bucka a mai magyarban más fogalmat jelöl, pl. homokbucka. Némely bányász (Bergman) az eret a rosttól azzal különbözteti ["megl, hogy azon réteget, mely magában áll, egyéb különbség nélkül érnek nevezi, amelyek pedig ebből ágaznak, rostnak. Csakugyan hosszaságára, szélességére s mélységére nézve valamely réteget nehéz az ereknek vagy rostoknak kategóriájába helyezni, mert némely rost vastagabb s szélesebb sok érnél. 28 Ma csapásiránynak hívjuk.
