Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Ötödik szakasz. Az égalatti vagy naponvaló készítésről - Kéneső-malmok

Kéneső -malmok (Quickmühlen) §168. 1830dik esztendőben a Főméltóságú Császári Egyetemes Kamara közvetetlen rendelésénél fogva Körmöcön is divatba hozatott e neme az iszapolásnak, mely Tirolban s egyebütt régóta nagy nyereséggel kamatol a zúzmalmokban. Műszere s a vele való bánásmód [a] következő: a zúzmalmokban, közel a zúzvályúhoz, két vagy három sorban egymás mellé annyi vastálak (Schalen) állíttatnak fel, amennyi a zúzok száma, melyeknek fenekükön egy cső dudorodik ki (mint a kuglófedényben), ezen pedig egy hármas nyél szolgál keresztül, mely az alatta forgó csillagkeréknek

238 orsójához van kapcsolva. Ezen tálak félig kénesővel

239 töltetnek meg, s a zúzlé mindjárt a vályúból egyenest beléjük vezettetvén, azt ki- s befolyásuknál s apró zsilipeiknél fogva egymásnak adják által; melyvégre a tálsorok úgy vannak helyezve, hogy az első legmagasabban, a második egy-két hüvelykkel lejjebb, a harmadik ismét ennél feljebb fekszik, s a zúzlé az első sorból a másodikba, innen a harmadikba csorog keresztül. Alul az említett keverőnyelek csillagkerekei (Stern Rad), melyek szinte mint a tálak, vasból öntetnek, egymással közösülnek, az elsőt egy, a henger és közötte álló orsókerék, ez pedig a többit hajtván; így a keverőnyelek a tálakban forognak, s örök mozgásban tartják a kénesőt. Mivel tehát a kéneső oly rokonságban vagyon az arannyal, hogy ezzel összekötözik, kénesős tálakon átfolyó iszapból a legfinomabb szemek is letartóztatnak. A zúzlé ezen tálakból tovább foly a csatornázatra, s minden megkívántató nemén átmegy a fent leírott iszaplás munkájának, hogy a netalán még elúszott aranyrészek se vesszenek patakba. A tálakban megaranyosodott kéneső a zúzerek gazdagabb vagy szegényebb 238 A lánckerékhez hasonló erőátviteli eszköz, de nem lapos, hanem kúpos fogakkal. 239 Higannyal.