Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)
Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Ötödik szakasz. Az égalatti vagy naponvaló készítésről - A nedves zúzművekről
tetemesen puhább az érfajnál; durvára, midőn az érc nincs igen finoman az ér közé hintve. Ha az érfaj vízbomlékony (wasserlöslich), akkor hasznos kevéssé megpörkölni, különben kása támad belőle a vályúban; hogyha pedig a bomlékony vegyítek semmi ércet nem foglal magában, akkor az erőre tétetik ki. Mindemellett mégsem lehet az ércveszteséget tökéletesen gátolni, mely körülbelül 25-100ra 223 számítható. A durva zúzás akkép eszközöltetik: lször, ha a vályú rézsút fektetik, s a zúzókba könnyebb vasak veretnek; 2szor, ha a zúzmű sebesebb forgásba tétetik (mert akkor a víz is erősebben rohan a vályúba, s így nagyobb szemeket ragad ki magával); végre ha a garatzáró alább feszíttetik a durvazúzón, hogy keményebb ütéseket adjon. - Ezeknek ellentétei lágy zúzást ezsközölnek. Lágy zúzásnál egy perc alatt minden zúzó 30szor emelődik, s innen (mivel minden hengerfordulatra 3 emelődés jő) a henger lOszer fordul; középszerűnél 36szor, durvánál pedig 42szer. §160. A zúzmű vek számára külön ház építtetik a szomszéd iszapolótol (hogy télen be lehessen fűteni), s egy házba egymás mellé két mű állíttathatik. A vizet mind a kettőre egymértékben 224 kell megereszteni. Hajófélék az erek, s elég vizük van a kerekeknek, 24 óra alatt 48-54 mázsát, s lágyabb nemű erekből 60 mázsát is felzúzathatni. Erre szükségfes] 8.000 akó kerékhajtó víz, azonkívül 2.000 az iszapolásra. §161. Valamint fentebb említtetett, a vályúban felmosott zúzföveny vízzel kivezettetik, és a csatornázatba (Rinnwerk) foly. Ezen csatornázat több összerakott részekből áll, melyeknek különféle irány25 %-ra. Egyformán.
