Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

A szövegközlésről

A szövegközlésről Kacskovics Lajos tanulmánya eredeti formájában csaknem telje­sen érthetetlen és élvezhetetlen a mai olvasó számára. Ezért újbóli megjelentetésének csak úgy volt értelme, ha nyelvezetét a mai el­várásokhoz igazítjuk, természetesen lényegének, tartalmának és mondandójának legcsekélyebb torzítása nélkül. Ez azt jelenti, hogy a szöveget napjaink helyesírási normái szerint átalakítottuk, de a tudomány- és technikatörténeti szempontból fontos magyar, német és latin szakkifejezéseket meghagytuk korabeli formájukban. Az utóbbiak, valamint más régies kifejezések modern megfelelőjét a lap alján számozott lábjegyzetekben adtuk meg. (Csillagokkal je­lölve olvashatók Kacskovics jegyzetei is.) Ahol az érthetőség és a zökkenőmentes olvasás megkívánta, szögletes zárójelekbe téve ki­egészítettük a hiányosnak tünő szövegrészeket (például: szüksé­g[es]). Ugyanígy jelöltük a szerkesztői megjegyzéseket is. A dőlt­betűs (eredetileg ritkítva szedett) kiemelések a szerzőtől származ­nak. Kacskovics a mai nyelvben már ismeretlen szavak, szakkifeje­zések szinte mindegyikének megadta a német megfelelőjét, ami megkönnyítette azonosításukat Ebben a következő munkák voltak a legnagyobb segítségünkre: Szabó József: Bányaműszótár. Német­magyar rész. Buda, 1848. 64 old.; Pech Antal: Magyar és német bányászati szótár. Bergmännisches Wörterbuch. I-II. köt. Selmecz, 1879. 321, 351 old.; Nagy Ernő - Klár János (szerk.): Német-ma­gyarműszaki szótár. Bp. 1959. Terra, 1263 old. A szerkesztő " ^EÜGI 1

Next

/
Thumbnails
Contents