Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről - A takarításról

is kétfélék: ilyen iránytű-készülettel, vagy enélkül; az első leginkább ott használtatik, hol az ebfutók elegendő ügyességgel nem bírván, ügyetlenségük a munkát igen késtetné s nehezítené; a második módon sokkal nagyobb divatban van. Ezen felül vannak úgynevezett szász s magyar, vagy némelyek szerint tót ebek, melyek külalakjukban keveset, csupán a kerekek helyezetében s egymás iránti viszonyzataikban különböznek. Az egész igának terhe körülbelől 91 fontra van egyenlítve, s több mint egy mázsa kő fér belé. Vannak evégre közönséges toligák (Laufbahre) és különös, úgynevezett érszekrények (Gängkästen), melyek rudakon két ember által cipeltetnek. Selmecen már vasúton is történik földalatti kőtakarítás, hol egy kocsi több terhes igát von maga után. Ezen vasút mintegy 555 bányaöl, egy ló húzza az egész terhet, az első kocsi többnyire 14 két-vaskerekű, egymáshoz láncolt igát von, melynek mindegyikébe körülbelül 9Vi mázsa érctereh fér. Közönségesen fel lehet venni, hogy a tereh

149 több 150 mázsánál; azonban a ló mindég csak egyenlő terhet von: jövet tele szekrényekkel, menet üresen, mert az esés éppen oly nagy, mely az új töltés által eredt terhet megsemmisíti. Ebből is látható, mennyivel sikeresebb ily takarításmód a többinél, ide nem értvén a tetemes időnyereséget. Végtén említenem kell az úgynevezett óriásigákat (Riesen), ezek közönséges kétkerekű szekrényes kocsik, melyek által a kitakarított kövek, sár vagy föld már szabadon, az akna vagy ékzet torkolatjától tovább szállíttatnak. Nagyobb távolságra közönséges négykerekű oldalos vagy ládás kocsikon is, melyeknek ládájuk három deszkából áll, szoktak szállíttatni az ércek. §131. Valamint a feltisztítás, úgy az ebtakarítás is többnyire alkura fizettetik. E részben több tekintetre szükség ügyelni: 1 ször, a munka- vagy ebszámra, s az ezáltal elhordott kőnek mennyiségére szo-