Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről (Rudabánya, 2005)

Az alsó-magyarországi ércmívelésről - Első rész. A bányászatról - Harmadik szakasz. A bányamívelésről - A takarításról

A kézi takarításhoz tartozik a tisztítás (Säubern). Ezt gyermekek teknőkkel viszik véghez; összesen abban áll, hogy a köveket a műhelytől

145 vagy rakásra halmozzák, vagy kisebb távolságra szállítják. Munkájuk vagy szakra

146 (Schicht Weise) vagy alkura (auf Geding) fizettetik. A feltisztítás (Säuberarbeit) alkva

147 (Geding) a kőnek vagy földnek szárazabb vagy nedvesebb volta, tömege, a teknőnek tága, a tisztítógyermeknek gyorsasága és a távolság szerint számoltatik fel. §130. Több ölnyi távolságra ebigákkal (Hunde) történik a takarítás. Ezen ebigák különös, evégre készült toligák (taligák), régenten ebek által vonattak, ahonnan nevezetüket veszik: most egy emberkéz tolja. Összesen egy szekrényből s két csigából, vagy 4 kerékből állanak, egyik páron a szekrény terehpontja

148 (Schwerpunct) nyugszik, másik pár elől van, s közönségesen átmérője félannyi, mint a hátsóknak. A kisebb pár a levegőben függ, s egyedül avégre szolgál, hogy rajta az egész eb jobbra vagy balra fordíttathassák, midőn t. i. az ösvény kanyarodik, vagy két ebfutó (Hundlaufer) v. ebtoló (Hundstöszer) szembetalálkozva egymásnak kitér. Szekrényük hosszas négyszegű, melynek feneke keskenyebb öblű; elől egy kapcsa van, hová a bányamécs függesztetik: hátul jobbkézre egy nyele, melynél fogva az egész nem annyira tolatik, mint kormányoztatik. Ezen ebek nyomdoka, melyet bányásznyelven ösvényzetnek (Gestänge) nevezünk, kétféle: vagy csupán egy deszkából készítve, vagy kettőből, melyek közt oly köz hagyatik, hogy az iránytű (Leitnadel), mely az ebet a szükséges irányban tartja, s ebből eltérni nem engedi, közte könnyen csúszhasson: azért az ebek A munkahelytől, a kitermelés helyétől. Ma azt mondjuk: műszakra. Alkuja. (Geding = németül szakmány, vagyis kialkudott bérért végzett munka.) Súlypontja.