Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KALANDOZÁSOK - Herman Ottó 1888. évi norvégiai kutatótóútja

ritka csillagászati esemény európai idő szerint éjszaka történt, ezért csak a legészakibb vidékeken volt észlelhető, ahol nyáron a Nap állandóan a horizont fölött van.) A feladatot sikerrel teljesítették; expedíciójuk azonban másért nevezetes számunkra. Sajnovics a norvégiai lappok nyelvének tanulmányozása során ismerte fel és próbálta bebizonyítani a magyar és a lapp nép rokonságát. Az erről írt könyvvel (Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Koppenhága, 1770; Nagyszombat, 1770.) megalapozta a hazai finnugor nyelvtudományt, és az összehasonlító történeti nyelvészetnek is egyik úttörőjévé vált. A vardöi erőd Amit az előző tudósnemzedékek elmulasztottak, azt Herman Ottó lelkiismeretétől hajtva megtette: fellelte Hellék vardoi működésének nyomait, és örömmel nyugtázta, hogy nevük 120 év múltán sem ment feledésbe a kontinens e távoli pontján. Fáradozásainak különösen érdekes eredménye Hell Miksa 1769. június 22-i bejegyzésének megtalálása a vardoi anyakönyvben. Most már a jól végzett munka örömével térhetett vissza Magyarországra, ugyanazon az útvonalon, amely kifelé vezetett. Augusztus 21-én érkezett meg ifjú kollégájával Budapestre. Szomorú játéka a sorsnak, hogy másnap meghalt Trefort Ágoston, akinek erkölcsi és anyagi támogatása hozzájárult a norvégiai expedíció létrejöttéhez.