Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KALANDOZÁSOK - Robert Townson magyarországi útikönyvének barlangtani vonatkozásai

Dessewfjy József gróf (1771-1843) 1812. augusztus 16-án Kazinczy Fe­rencnek írt levelében hivatkozik Townson munkájának egyik epizódjára. 11 A Kedveskedő című lap 1824. évi kötetében azt olvashatjuk, hogy „ Doctor Townson Róbert volt az első utazó, ki a 18-ik század végén Európá­val, ha nem is tökéletesen, de jobban megismertette Magyarországot. " 12 Az aggteleki és a szilicei barlang későbbi kutatói sem feledkeztek el hi­vatkozni Townsonra: Raisz Kereszté ly (1766-1849) - (1802 - nyomtatásban 1807), Vassímre (1795-1863) - (1831), Schmidl Adolf ( 1802-1863) - (1856), Siegmeth Károly (1845-1912) - (1890) és mások munkáiban egyaránt talál­kozhatunk a nevével. Sőt, a Baradláról szóló résznek két korai fordításáról is tudunk! Az egyik Bartholomaeides László (1754-1825) ochtinai evangélikus lelkész Gömör megyéről szóló, 1808-ban kiadott monográfiájában olvasható. Latin nyelven készült, Schedius Lajos (1768-1847) műve, aki valószínűleg valamelyik francia kiadást használta az átültetéskor. 13 A másik, már magyar fordítás, az anyanyelvünkön megjelent első rész­letes aggteleki barlangleírásban szerepel, a Tudományos Gyűjtemény 1820. évi 1. számában. Szerzője, Almást Balogh Pál (1797-1864) olyan jónak ta­lálta az angol utazó hasonló munkáját, hogy értekezésének végén közölte azt magyarul, a következő szavak kíséretében: „Ezen barlangnak több számos megnézői közül nevezetes amaz Édes Hazánkról olly jó emlékezettel lévő de­rék Anglus Townson, avagy csak annál fogva is, hogy munkájában ennek is edj szép leírását adta, mellyböl a barlangnak akkori állapotját is láthatni. Ennél fogva sokan reménylem örömmel veszik ezen leírásnak magyar világ eleibe lépését, melly az eredetiből öltöztet\>e itt következik ". — Tudomásunk szerint ez az első. nyelvünkre átültetett részlet Townson könyvéből, melyet sajnos azóta sem sok követett. 14 Befejezésül annak a remény nek adok hangot, hogy végre hamarosan kéz­be vehetjük és tanulmányozhatjuk Townson útleírásának teljes magyar fordí­tását. Jegyzetek 1. A magyarországi barlangkutatás XVIII. századi eseményeiről: KORDOS László: Magyarország barlangjai. Budapest, 1984. Gondolat. 326 old.; PRIKRYL, L'. V: Dejiny spéléologie na Slovensku. Veda, Bratislava, 1985. 2. KORABINSZKY, J. M.: Geographisch-historisches und Producten­Lexikon von Ungarn. Pressburg. 1786. 3. BRÜCKMANN, F. E.: Antra Draconum liptoviensia. Epistola itineraria LVII. Wolffenbuttelae, 1739.

Next

/
Thumbnails
Contents