Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

A SZÜLŐFÖLD VONZÁSÁBAN - Anyakönyvi bejegyzések Izsó Miklós családjáról

13-án keresztelte Illyés János prédikátor. A keresztszülők: „Tekintetes Lenkey Adám úr és felesége Szerentsi Borbála". Az apa jogállása: contribuens, azaz adófizető.

10 A kisfiú születése előtti hetekben kolerajárvány dúlt a községben, ami a halotti anyakönyv tanúsága szerint 54 áldozatot követelt. Az Itso családból szerencsére senkit sem ragadott el a kór.

11 Izsó Miklós születésének dátuma természetesen eddig sem volt ismeretlen, de csak meglehetősen későn, 1897-ben derült fény a pontos adatra. Ekkor a Budapesti Szemlében Szana Tamás Izsó-könyvét bírálva az -1. m. gy. betűjelet használó szerző [if. Mitrovics Gyula; a névrövidítésben az 1 betű sajtóhiba, igazából inek kellett volna ott szerepelni] Körösi Antal disznóshorváti ref. néptanítóra hivatkozva közölte az eredeti anyakönyvi bejegyzést.

12 Szana ugyanis munkájában 1831. szeptember 28-át,

13 előzőleg pedig a Pallas Nagy Lexikona általa írt Izsó-szócikkében az 1830. évet (hónap és nap nélkül) jelölte meg a művész születési idejeként.

14 Izsó Miklós születési és keresztelési bejegyzése 8. Itso Józsefek későbbi gyermekei közül Amália (szül. 1833. aug. 16.), Kálmán (szül. 1838. máj. 30.), László (meghalt 1843. júl. 26-án, 3 éves korában, születési bejegyzése nincs meg) és Judit (szül. 1845. aug. 10.) neve olvasható még az anyakönyvekben.

13 A Miklós mellett legismertebb testvérről, a színésszé lett Józsefről nem találtunk adatokat. 9. Végül az utolsó említésre érdemes beírás: Icso József mesterember, Disznóshorvát, 110. házszám alatti lakos, vagyis Izsó Miklós édesapja 1852. január 7-én, 58 esztendős korában hirtelen elhunyt. 9-én temette el Kerek Sámuel kántortanító.

16 — Férje halála után az özvegy és a gyerekek valószínűleg elköltöztek a faluból, mert ezt követően itt nincs nyomuk. (Izsó talán legjobb életrajzírója, WeiszAnna szerint a művész édesanyja is 1852-ben halt meg tüdőbajban.

17 Mások viszont úgy tudják, hogy Judit lányával együtt füstmérgezés következtében tragikus véget ért. Egyiknek sincs nyoma az egyház halotti anyakönyvében.) Az Icsó név azonban még később is előfordul az iratokban a család másik ágának (Miklós nagybátyja, Icsó János leszármazottai) képviseletében, legalább 1866-ig.