Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

A SZÜLŐFÖLD VONZÁSÁBAN - Bornemissza Gergely faluja

földe mindent megterem; rétje elegendő takarmányt ad, jő s bő legelője alkalmas hely szar\>asmarha- és juhtenyésztésre. A helységen végig egy patak foly, gyakran kiont, s miatta a helység gyakorta sáros. Almási családon kívül bírják Jankovics, Hevessi, Hámos urak és egy részit a pataki collegium. " A századfordulóra népessége tovább növekedett: 73 házában 358-an éltek. A két világháborút követő kedvezőtlen politikai, gazdasági és társadalmi változások azonban megakadályozták későbbi fejlődését. A hatvanas-hetvenes években lakossága rohamosan csökkent, már a kihalásra ítélt falvak között emlegették. Szerencsére ez a folyamat megállt, s az utóbbi években a lassú fejlődés jelei mutatkoztak. így megvan a remény arra, hogy belátható időn belül nem tűnik el a térképről ez az ősi település. A kánói református templom De mi köze volt az egri várvédő hősnek a kis gömöri faluhoz? Bornemissza Gergelyt 1553 februárjában még „pécsi "-ként említi egy királyi adománylevél, ám ugyanezen év szeptemberében már „kálnói " előnevével találkozunk. 1554. november l-jén, Budán, török fogságban írt végrendeletében szintén „ kálnói "-nak nevezte magát, mint ahogy később két fia, György és János is. Bár levéltári adatok nem állnak rendelkezésünkre, az előnévváltoztatás az 1553-ban Káinon történt birtokszerzéssel magyarázható. Itt csak a Gömör megyei Kálnó, azaz a mai Kánó jöhet szóba, ahol részbirtoka lehetett Bornemisszának és utódainak - állítja Sugár István egri kutató. A község korabeli birtokviszonyai ennek nem mondanak ellent. * Első közlés: Észak-Magyarország, 47. évf. 1991. 69. sz. (március. 23.) 7. old.