Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

A SZÜLŐFÖLD VONZÁSÁBAN - A Galyaság

A Galyaság A világhírű Bar

adla-barlang szomszédságában szinte észrevétlenül húzódik meg hazánk egyik érdekes kistája, a Galyaság. Évente százezrek haladnak a környező főutakon Aggtelek felé és vissza, de csak kevesen tesznek kitérőt azért, hogy megismerkedjenek e csendes vidék rejtőzködő természeti értékeivel és ódon hangulatú aprófalvaival. * A Galyaság egy nagyobb természetföldrajzi egység, az Aggteleki-karszt része. Körülhatárolása a szakirodalomban nem egyértelmű. Strömpl Gábor 1911. évi helyszíni kutatásai alapján 1922-ben még csak a történelmi Torna (később Abaúj-Torna) vármegye délnyugati szegletének hat községét (Szinpetri, Tornakápona, Varbóc, Teresztenye, Szólősardó, Égerszög) sorolta ide, amelyek a Jósva- és Bódva-völgy, valamint a megyehatár által közrezárt területen feküdtek. Később egyre szélesebb értelemben használták a tájnevet, talán annak következtében, hogy a három megye itt összefutó, csupán adminisztratív választóvonalat jelentő határa már nem osztotta meg a természeti és kulturális vonatkozásban nagyjából egységes vidéket. Ennek legkirívóbb példája, amikor a Galyaság az Aggteleki-hegység szinonimájaként szerepel. A mai viszonyok között a legelfogadhatóbb az a meghatározás, amely szerint a Galyaság „ az egykori Torna és Gömör megye Borsoddal határos részének tája a Bóch'ától nyugatra, Aggtelek és Rudabánya között" (Fi lep Antal). így az említett hat volt tornai község mellett még a kissé délebbre fekvő gömöri Kánó és Imola is e kistájhoz tartozik. Úgy véljük, hogy a Galyaság határainak fentitől eltérő megvonása helytelen. Nem csak a táj, de neve is kevéssé ismert; legtöbb térképünkön hiába keressük. A nyelvészek szerint újabbkori mesterséges névadás eredménye. Valószínűbb azonban, hogy régebbi népi elnevezéssel van dolgunk, amely csak későn (tudomásunk szerint Strömpl G. révén 1922-ben) került be a köztudatba, bár Pesty Frigyes 1864. évi helynévgyűjtésének kéziratos anyagában már szerepel. Talán nem tévedünk, ha a tájnevet kapcsolatba hozzuk a terület szívében, a Teresztenyei-fennsíkon fekvő Galya-erdővel; ebből a második tag elhagyásával és a -ság táj névképző hozzáadásával keletkezhetett. Értelme eszerint 'a Galya-erdő körül elterülő vidék '. A gálya egyébként szlovák ere-