Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

A SZÜLŐFÖLD VONZÁSÁBAN - A rudabányai bányászat évezredei

Végül érdemes még egy pillantást vetni arra, hogy mit is köszönhet a 1920. századi rudabányai vasércbányászatnak egy olyan terület, amelyről úgy vélhetnénk, hogy távol állt tőle: a település sokszínű szellemi-kulturális élete. Például 1925. augusztus 20-án a bánya dolgozóinak kezdeményezésére és adakozásából tízezer ember jelenlétében leplezték le Gvadányi József mellszobrát, Pásztor János alkotását. 1926. június 2-án Rudabányán rendezték meg Dobsina bányaváros fennállásának 600 éves emlékünnepségét (a gömöri település ugyanis Csehszlovákiához került, ezért ott nem tarthatták meg a jeles eseményt). Dr. Görgő Tibor (1892-1978) bányaorvos, amellett, hogy komoly eredményeket ért el hivatásában, Kürt álnéven verseket írt, öt kötete jelent meg. Emellett ő a szerzője a napjainkig kedvelt Zúg az erdő, zúg a nádas kezdetű dal zenéjének és szövegének. 1935-ben állították fel az első világháborúban hősi halált halt vasércbányászok emlékművét, Bóna Kovács János fegyvert ragadó munkást ábrázoló nagyméretű bronzszobrát. A rudabányai születésű dr. Tarján (Thern) Jenő (1914-1999) nyelvész 1939-ben kiadta a vasércbányászat szaknyelvének szókincséről szóló monográfiáját, amely máig az egyetlen önálló munka e témakörben. 1956-ban a bányaüzem és a dolgozók jóvoltából jött létre az a kis bányászattörténeti gyűjtemény, amely megvetette a mai, országos hírű múzeum alapjait. Kiemelkedő szellemi teljesítmény volt a helyi műszaki értelmiség legjobbjai (Pantó Endre, Podányi Tibor, Moser Károly) szerkesztésében 1957-ben megjelent Rudabánya ércbányászata című könyv, az egyik legjobb hazai üzemtörténeti öszszefoglalás. Pribojszky Mátyás, a világjáró citeraművész Rudabányán kezdte pályafutását a művelődési ház néptánccsoportjának kísérőzenészeként az 1950-es évek végén. A vasérctermelés nélkül sohasem kerültek volna napvilágra a világhírű Rudapithecus-leletek és a pompás ásványok De a legjobban talán az érzékelteti a bányászat mély hatását a helybeliek lelki életére, hogy az 1932-34 között Lux Kálmán tervei alapján felépült evangélikus templom úrasztalát is a legszebb rudabányai ásványokkal ékesítették, belső falaira pedig domborművű bányászjelvények kerültek. Az ilyen és hasonló dolgok ismeretében értékelhetjük csak igazán azt a páratlan és megismételhetetlen szerepet, amit ez a nem is olyan régen még virágzó nagymúltú tevékenység játszott Rudabánya és más bányásztelepülések életében. 1986-88-ban elvégezték a szükséges felszámolási és rekultivációs munkálatokat, azóta azonban csend honol a hatalmas külszíni fejtés fölött. Az erdő lassan birtokba veszi a területet, és évről évre emelkedik a legmélyebb részt kitöltő bányató kékeszöld vizének szintje A készletek nem fogytak el teljesen, ezért bízhatunk abban, hogy egyszer még eljön az idő, amikor érdemes lesz újrakezdeni a termelést a most szunnyadó érclelőhelyen.