Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KALANDOZÁSOK - Meteoritok a rudabányai múzeumban

Meteoritok a rudabányai múzeumban A meteoritok kozmikus eredetű anyagok, szétrobbant világűrbéli testek darabjai, melyek a Földre hullottak. A legtöbb szakember véleménye az, hogy a Mars és a Jupiter közötti kisbolygó-övezetből származnak. A korszerű módszerekkel végzett kormeghatározás szerint 4,5 - 4,7 milliárd évesek, vagyis legalább 500 millió évvel idősebbek, mint a legősibb földi kőzet! Nagyságuk a porszemtől (kozmikus por) a több tonnásig terjed. Összetételük alapján három nagy csoportra oszthatók: vas-, kővas- és kőmeteoritokra. Hazánkban kevés múzeum dicsekedhet azzal, hogy természetrajzi kiállításában meteoritok is láthatók. Közéjük tartozik a rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum, melynek gyűjteménye 5 meteoritot őriz. A nyíregyházi Jósa András Múzeum ásványtárának többi darabjával együtt tartós letétként kerültek ide 1975-ben, mivel a szabolcsi megyeszékhelyen nincs természettudományi osztály, s az értékes anyag évtizedek óta raktárban porosodott. Az alábbiakban ismertetjük e meteoritok adatait, valamint hullásuk és megtalálásuk körülményeit. 1. Knyahinya, majd a meteorhullás emlékére Csillagfalva (egykori Ung vármegye) — ma Kniaginia, Ukrajna — kőmeteorit, súlya 75 gramm. Breccsaszerű olivin-hipersztén kondrit. 2. Ugyanonnan — kőmeteorit, 113 gramm. A knyahinyai meteorhullás 1866. június 9-én 17 óra tájban, derült időben történt, sok ezer szabadban dolgozó ember szemeláttára. A kövek a Zemplén megyei Zboj, valamint az Ung megyei Uj-Szlusica, Knyahinya és Sztricsava helységek határában értek földet. Számukat 1700-ra, a meteor összsúlyát 10 mázsára becsülték; a kőmeteoritok között világviszonylatban a legnagyobbak közé tartozik. A legnehezebb darab 294 kg-ot nyomott, s a bécsi Naturhistorisches Museumba került. A második legsúlyosabb követ a budapesti Természettudományi Múzeum őrzi. (41,26 kg). ,£ meteor mint tüzes golyó hazánk északnyugati részén tűnt fel az égbolt magaslatán Liptó-Szent-Miklós felett; innen keletnek tart\>a áthaladt Szepes, Sáros és Zemplénmegyén s eljuh>a Ungmegye északnyugati részéig, Knyahinya és a szomszédhelységek felett mennydörgésszerű robajjal szétpattant és világítani megszűnt; fekete felhő képződött belőle, melyből süvöltéssel indult meg a kőzápor; ennek bevégződése után szürke porfelleg maradt vissza a lég-