Hadobás Sándor: A szülőföld vonzásában - Válogatott írások (Edelény – Rudabánya, 2003)

TUDOMÁNYTÖRTÉNETI KALANDOZÁSOK - Herman Ottó 1888. évi norvégiai kutatótóútja

mányos" kategóriába sorolható mű 1893 tavaszán hagyta el a sajtót. Azért csak közel öt évvel a történések után, mert az 1891. évi budapesti II. Nemzetközi Madártani Kongresszus szervezési feladatai Herman Ottó minden idejét lekötötték, s nem tudta hamarabb elkészíteni a kéziratot. A nagy szeretettel és utolérhetetlen bájjal, ugyanakkor lenyűgöző tudással és adatbőséggel megírt, színes, eleven útirajzból a tudományos vizsgálódások mellett a norvég élet, az északi ember szinte hibáktól mentes, idillikus képét ismerhette meg a magyar olvasó. Külön érdeme, hogy függelékként Hell és Sajnovics vardoi expedíciójával kapcsolatos dokumentumokat közöl nyelvünkre fordítva. A szöveget 74 illusztráció gazdagítja, Háry Gyula, Vastagh Géza és Madarász Gyula rajzai. A könyvet Norvégiában is számon tartják és nagyra becsülik. Sajnos ma már drága antikváriumi ritkaság, ezért érdemes lenne reprint kiadásban újra megjelentetni. (Itt mondjuk el, hogy Herman Ottó tanítványa, Chernél Ish'án mestere nyomdokain haladva 1891-ben szintén ellátogatott Norvégiába. Értékes útleírása ugyancsak 1893-ban, néhány hónappal Herman munkája után látott napvilágot.) Az északi utazás az újságcikkek, a könyv és Herman Ottó előadásai révén élénk érdeklődést váltott ki a korabeli hazai közvéleményben. Még a magyar anekdotakincsbe is bekerült az alábbi kis történet révén, mellyel zárjuk emlékezésünket. Amikor a nagy norvég drámaíró, Henrik Ibsen 1891 -ben Budapesten járt, Rákosi Jenő író megkérdezte tőle: „ Tudja-e, hogy maga nekünk vigasztalónk?" Ibsen nem értette a dolgot. „Hermán Ottó mindig azt beszéli, hogy Norvégiában mások, jobbak, tökéletesebbek az emberek. A maga írásaiból viszont azt látom, hogy éppen olyanok, mint nálunk. A feleség megcsalja az urát, a kereskedő becsapja a másikat, a politikában a nagyszájúaké a szó, egyszóval ott is olyan a világ, mint nálunk" - magyarázta Rákosi. Ibsen válasz helyett fanyarán mosolygott... Hell Miksa (1720-1792), a vardei csillagászati expedíció vezetője. (J. Blaschke rézmetszete)