Kovács Dénes: Gróf Gvadányi József élete és munkái (Budapest, 1884) (Rudabánya, 2003)

Rontó Pál és gróf Benyovszky Móricz

Ettől kezdve a mü ellapul, szétterped s az unalmas ság posványába vész. Nincs benne semmi eredetiség, jellemzetesség, az egész pusztán száraz krónika, a Benyovszki uti kalandjainak részletes leirása, melyben a felfrissitő helyeket azok az epizódok képezik, a hol Bontó az ö szeretetreméltó komikumával újra fellép. Ez azonban mindössze is kevésszer történik. Magáról Benyovszkiról tudjuk, hogy egyike a tizennyolczadik század leghíresebb kalandorainak. Egyátalán e században a kalandorok száma véghetetlen. Bonneval, a franczia születésű osztrák tábornok törökké és basává lesz. JEtipperda, a hollandi eredetű spanyol berezeg végre a marokkói császár szolgálatába áll. Báró Neuhof elnyeri Korzika koronáját s Londonban az adósok fogházában hal meg. Gróf Bercsényi franczia tábornagygyá emelkedik. :

) Méltán sorakozik ezek mellé Benyovszki Móricz, ki előkelő nyitramegyei családból eredett. Valami csiny következtében azonban el kellett hagynia Magyarországot s ekkor Lengyelországba ment s a konfoederátusokhoz állott. Ezek már ekkor három sereget állítottak ki, s a szultánnal is szövetségre léptek az oroszok ellen. Benyovszkit, Csarneczky a fővezér rögtön lovas tábornokká és főszállásmesterré nevezte ki. Ügyessége, lélekjelenléte és hadtudománya által sok és jeles szolgálatot tett a konfoederátusoknak, mig végre 1769-ben orosz fogságba esett s lánczra verve Kievbe vitték. Börtönéből ugyan megszökött, de Szt.Pétervárt elfogtak s Szibériába száműzték. Először Tobolszkba vitték, honnan Kamcsatkába belebbezték a boisereczki kormányzóságba. Benyovszkit a kor*) Pulszky Ferencz : Martinovics éa társai. Bpesti szemle 1881. 260 1.