Kovács Dénes: Gróf Gvadányi József élete és munkái (Budapest, 1884) (Rudabánya, 2003)

Rontó Pál és gróf Benyovszky Móricz

darászott, télen korcsolyázott. Söt a tolvajlásra is ráadta magát. Bár atyja kertjében elég gyümölcs termett, jobban esett neki az, a melyet az uraság gyümölcsöséből elcsent. Mikor aztán felcseperedik, atyja Miskolczra adja iskolába. Egy gazdag kalmárhoz helyezik ellátásba s praeczeptort is fogadnak melléje. De itt nem valami jó társaságba jut, mert mint a tanitóról irja: „Egy nagy kamasz volt ez és oly rosz erkölcsű. Hogy még az is rosz volt, mely rengette bölcsü. A gazdának is volt egy felserdült fia, Az is mint én. szintoly beste kurafia." Hanem azért az első hónapokban jól tanult, ké3Őbb azonban a gazda fiával együtt lopnak az Öreg boltjából. Gazda fia pénzt is atyja erszényéiül Csipett, lia csipbetett vagy anyja zsebébül Igazán ebbül is ö nekem részt oszta Mert a keresztyénség magával igy bozta. A szerzett pénzt aziitán közösen elmulatták. Az év végével szülei a vákáczióra hazavitték Palit a kalmár fiával Antallal együtt. Újra sok csinyt követnek el, Szikszón katonának is felcsapnak, de szüleik nagy összeg pénzen kiváltják őket. E közben újra megkezdődik az iskola. A kalmár nem ereszti őket boltjába többé, a min mód nélkül elbúsulnak, valamint azon is, hogy egy másik derék tanitót fogadnak melléjük, „ki soha nem tágitott, kit pántlikák, keztyük, sem bor nem vakitott." De Antal ujabb tervet főz ki s atyja irását utánozva egy szent-endrei gazdag kereskedőtől háromszáz forintot vesz fel. A pesti vásár alkalmával atyja rájön a csalásra s Palit, a kinek szintén része volt a dologban, hazaküldte. Ekkor a jezsuiták egri iskolájába adták, hol újra dorbézolni kezdett. Tanárai rájöttek, a hogy a büntetést kike-