Kovács Dénes: Gróf Gvadányi József élete és munkái (Budapest, 1884) (Rudabánya, 2003)

A Peleskei Nótárius és Röpiratai

hogy ez a Gvadányi Peleskei Nótáriusának m áso dik prózában írt része, míg a harmadik részt a Peleskei Nótárius versekben írt elmélkedései és halála képezik. Toldy elolvasván a müvet, magáévá tette az Arany véleményét s költészettörténetének újabb kiadásában már a Peleskei Nótárius-trilógiáról beszél. S ez az elnevezés ezután valamennyi újabb irodalomtörténetbe átplántálódott. Ez az elnevezés pedig határozottan téves, mert mint apodiktikus bizonyosággal állíthatjuk, a „Peleskei nótáriusnak pokolba menetele* nem a Gvaáányi müve. S ezt az állításunkat pusztán a megjelenés körülményeiből merített külső érvekkel is bebizonyíthatjuk. Gvadányinak valamennyi munkája (a Pöstényi EÖrödés is) Pozsonyban és Komáromban jött ki a Wéber Simon Péter költségével és betűivel. Egyedüli kivételt az „Országgyűlés leirána" képez, melyet Wéber Lipcsében nyomatott ki. Nincs elfogadható ok arra nézve, hogy miért adta volna ki Gvadányi éppen ezt a müvét a saját költségére, és miért éppen Bázelben ? Ha pedig Wéber adta volna ki ott, akkor ennek bizonyosan nyoma lenne a czímlapon. Ha ez eshetőségek bármelyikét megengedjük is, de azt fel nem tehetjük, hogy ha már Gvadányi e müvet megírta s kiadta vagy kiadatta, soha egy árva szóval se tett volna említést róla. Már pedig a dolog ugy áll, hogy Gvadányi sem leveleiben, sem munkái előszavában erre a munkára egyetlen-egyszer sem hivatkozik, holott egyéb dolgaira számtalan vonatkozás van elszórva írásaiban. Söt 1795. november 20-ról kelt le-, veiében „csekély munkáinak seriessét" is közli Mind szentivei, s bár ebben összes addig megírt munkájának czímét felsorolja, a nótárius pokolba meneteléről