Hadobás Sándor szerk.: Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei 3. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - Rudabánya és Dobsina bányaváros kapcsolatai. Bulénerek Rudabányán (Papp Andrea)

Rudabánya és Dobsina bányaváros kapcsolatai Bulénerek Rudabányán PAPP ANDREA Rudabányán a Borsodi Bányatársulat 1880-ban kezdte meg a külszíni nagyüzemi vasércbányászatot, és az ezt követő években, évtizedekben sok szakképzett bányász érkezett ide Dobsináról, hogy a fejlődő üzemben találjon munkát. Közülük számosan le is telepedtek a községben, és jelentős szerepet játszottak a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális életben egyaránt. Tanulmányom célja bemutatni Dobsina rövid történetét, részletesebben kitérve a 19. század utolsó harmadának viszonyaira, továbbá megvilágítani, hogy milyen hatással voltak a dobsinai telepesek Rudabánya legújabbkori történetére. A történelmi Magyarország legnevezetesebb bányavárosai közé tartozott Dobsina, amely ma Szlovákiában, Rozsnyótól 20 kmre E-ENy-ra, a Sajó forrásvidékén helyezkedik el, a Szlovák Érchegység és a Szlovák Karszt Nemzeti Park találkozásánál. Gömör, később az egyesített Gömör-Kishont vármegyéhez tartozott, közel a szepesi határhoz. A megye egyetlen németajkú helységeként ismerték. A neve németül Dobschau (nyelvjárási alakja Topscha), szlovákul Dobsina, eredete vitatott: Melich János szerint

1 a Dobsa személynév származéka. Mások viszont úgy vélik, hogy a Dobsch (Topsch) pataknév és az Au Tiget' szó összetételéből keletkezett. A dobsinai hagyomány a település nevét a Topfés a schau szavakból vezeti le, amit egy elbeszélésre alapoznak. Eszerint a vidék még névtelen volt, mikor egy alkalommal a bányászok elhatározAz OMBKE Rudabányai Helyi Csoportja rendezvényén 2005-ben elhangzott előadás szerkesztett változata. 1 Idézi MRÁZ Gusztáv: A dobsinai német nyelvjárás. Bp. 1909. 3. p.